Tegnap megkérdeztem a fiútól, hogyhogy nem színesek a házak falai, amikor ő mindig olyan sok színes ruhát hord, és órán is intenzív színeket használ, ha tud valami szellemes magyarázatot adni, megkapja az ötöst. Visszaírt, hogy azért, mert a koronavírus miatt annyit fertőtlenítették, hogy kifehéredtek az épületfalak. Ötös. 🙂
A többiek között voltak, akik videót küldtek, hangosat, mások grandiózus épületeket készítettek, egy kislány fesztivált jelenített meg, ahol az emberek azt ünneplik, hogy vége a vírusveszélynek.
Az volt a kérésem, hogy építsenek olyan teret, utcát, ahol jó a hangulat, ahol szívesen élnének.
Ő, a házak kifehérítője felemás zokniban jár, néha a padok alatt közlekedik, ha kérdezem, miért, utálsz? azt feleli, nem utállak. Nem ellenem csinálja, ilyen.
A csend hangjai a kedvenc zeneszáma.
***
Maróti Ildikó Esztergomban született, rajztanár, előtte nevelőintézetben dolgozott. Foglalkozott ruhatervezéssel is, a pedagógusi pályára tavaly tavasszal tért vissza. Írásairól így vélekedik:„Tulajdonképpen csak megosztom a világban látott-tapasztalt dolgokat, ebben rejlik némi nevelői szándék.
Alapélményem, hogy a világ nagyon gazdag, és a hozzá fűződő gondolatok, érzések artikulációja során sokat tanulhatunk magunkról. Ezeket a finoman hangolt érzéseket mindenkinek meg kellene tanulni megfogalmazni, ez segít hozzá tudatosodásunkhoz. Számomra az irodalom a legfontosabb érzékenyítő erő, a leglényegesebb. Olyan szellemi termék, ami erőt ad a mindennapok tompító hatásának elviselésére. Ezért sokat olvasok, és rengeteg filmet nézünk barátaimmal. Voltaképpen az lenne az ideális, ha mindenkinek lenne saját naplója.”
Legfrissebb hozzászólások