* Paródia Gergely Tamás Vadmalac-félperceseire *
Vagymaradsz kinézett a fejéből. A mellső lába elé, pedig a hátsóval lépett bele. Ebből, ezzel már nem is lehet mást csinálni, mint filozófiai kérdést.
”Mert ha az elsővel léptem volna bele, jó, a mellsővel, akkor most látnám. De nem látom, és mégis tudom. Elképzelhető, hogy máskor is, csak nem vettem észre?”
Emésztő kétely. Jött a komája.
– Te is? – kérdezte Vagymaradsz.
– Én nem, ma még nem, válaszolta a koma.
– Nem értem, mondta mélázva Vagymaradsz.
– Én sem, így a másik.
Ebben megegyeztek. Továbbmentek, aztán az erdei sirály is eresztett egyet, pont a Vagymaradsz fejére.
Ezt sem látta – de ezt is tudta. Az ilyesmit megérzi az ember. Néztek maguk elé.
***
Ágoston Hugó (Medgyes, 1944. május 20. –) romániai magyar fizikus, szerkesztő, újságíró.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1962-ben, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem fizika karán szerzett tanári képesítést. 1967-től a szászrégeni 1. sz. középiskola tanára, 1970-től A Hét tudományos szerkesztője Bukarestben.
Novelláit közölte az Előre és az Utunk. Közírói pályáját a Korunkban kezdte, tudományos esszéi először A Hétben jelentek meg. Válogatta és utószóval látta el az Alagút a világ alatt című tudományos-fantasztikus novellagyűjteményt (1975) és Stanislaw Lem Summa technologiae cíű kötetét (Korunk Könyvek 1977); 20. századi fizikusok szövegeiből állította össze a Fizika és megismerés c. antológiát (Korunk Könyvek 1980).
A bukaresti A Hét alapító tagja (1970), tudományrovatának szerkesztője, majd rovatvezetője, egyéves nyomdai korrektorság (1989) után a lap főszerkesztő-helyettese (1990), majd főmunkatársa (2000); a TETT szerkesztője (1977); a nagyváradi Média alapító társfőszerkesztője (1992).
1989 után bekerült a Román Televízió tanácsadó testületébe (1997) mint magyar nemzetiségű képviselő. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) vezetőségi tagja (egyik alelnöke), majd elnöke volt 1997 és 1999 között. Ő szerkesztette Ambrus Attilával a MÚRE 1999-es évkönyvét.
A kolozsvári Krónika című napilap alapító főszerkesztő-helyettese (1999), majd főmunkatársa; a kolozsvári Provincia alapító szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja (2000).
Több ezer cikk szerzője, sci-fi- és tudományos esszékötetek összeállítója. Bukaresti élet, képek című könyve (Scripta Kiadó) 2000-ben jelent meg.
Szakmai kitüntetései: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kacsó Sándor-díja publicisztikáért (1997), a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Hevesi Endre-díja tudományos ismeretterjesztésért (1997), a MÚRE nívódíja közéleti újságírói tevékenységéért (2002), a MÚOSZ Aranytolla több évtizedes eredményes újságírói munkásságáért (2005), a MÚRE örökös tagja (2005). 2009-ben Szabad sajtó díjat kapott. Közéleti tevékenységéért és publicisztikájáért 2006-ban Ezüstfenyő Díjban részesült.
2005-ben elvállalta az induló Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap főszerkesztői teendőit a hiteles informálás programja jegyében, az új napilap lényegében a megszűnt Romániai Magyar Szó helyébe lépett. 2012 júliusától az ÚMSZ csak online változatban jelenik meg.
2006-ban megjelent A lábujjhegyre állt ország c. beszélgetés-kötet, amely Ágoston Hugó és Markó Béla 22 beszélgetését tartalmazza. A kötetet nemcsak Erdélyben, hanem Budapesten is több helyütt bemutatták. 2008-ban Condamnati la reconciliere címmel románul is megjelent.
- Alagút a világ alatt. Tudományos-fantasztikus novellák; vál., jegyz. Ágoston Hugó; Kriterion, Bukarest, 1975
- Fizika és megismerés. Tanulmányok; vál., utószó Ágoston Hugó; Kriterion, Bukarest, 1979 (Korunk könyvek)
- Piknik a senkiföldjén. Tudósok sci-fi írásai; vál., jegyz. Ágoston Hugó; Kriterion, Bukarest, 1984
- A lábujjhegyre állt ország. Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó. 2005. április-október; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006 (románul is)
Forrás: wikipedia.hu
Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).
Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Gergely Tamás rovata a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások