Zsuzsának az ősz beköszönte mindig nehézséget okozott. Nem is az időjárás nyomott mivolta, hanem a feltóduló emlékek özöne volt elviselhetetlen számára, ami a halottak napjához közeledve, még mélyebb sebeket ejtett rajta. Neki nem az év egyetlen napja volt gyásznap, hanem szinte minden nap annak számított. Így nem csupán a halottak napjára vásárolt ötven darabos mécsescsomagot, hanem a hét minden napjára, hogyha valamelyik halottja eszébe jut, tudjon egy mécsest gyújtani az emlékére.
Sok idő telt el, nagyon sok idő, s élő szeretteinek száma igen megritkult az idő folyamán. Két sebe azonban most is vérzik, mégpedig olyan döntések sebei, amelyek soha nem gyógyulnak be. S ámbár legszívesebben elfelejtene mindent, tetteit nem tudja már megváltoztatni. Két kicsi lélek gyilkosa volt több évvel ezelőtt, és elvesztésük talán jobban fájt, mindegyik veszteségnél.
Temetőkbe nagyon ritkán járt, mivel rokonai nem a közelben lettek eltemetve, hanem több száz kilométerre tőle. Ezért bármelyik köztemetőbe elmehetett, és az úgynevezett „közös hely”-en meg tudta gyújtani a mécseseit. Idén is elment a temetőbe, és miközben gyújtotta a mécseseket, egy nénike közeledett felé.
Szatyrából elővett öt mécsest, eligazgatta őket a szobor előtt, majd egyesével meggyújtotta azokat.
– Ezt neked, apukám, ezt neked, anyukám, ezt neked, testvérem, ezt neked, kedves férjem… – és itt elcsuklott a hangja. Zsuzsa megsimogatta a vállát. – Téged meg elfelejtenélek, de nem tudlak, te fájsz a legjobban – tört ki zokogásban a néni.
– Ki ő? – kérdezte Zsuzsa, mélyen a szemébe nézve. A nénike felsóhajtott és csak annyit mondott:
– Asszonyi sors.
***
Kapcsolódó alkotás: Szuhay-Havas Marianna: Mindenszentek – Más és Ugyanaz rovat
A Más és Ugyanaz rovatban eddig megjelent írások.
Hornyik Anna alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Különvélemény rovatunkban megjelent összes írás
Hornyik Anna író, költő, alkotóművész 1969. szeptember 26-án született Újvidéken, értelmiségi család harmadik gyermekeként. Édesapja író volt. Novellákat 10 éves kora óta ír, festészettel és szobrászattal 16 éves korától foglalkozik. Verseket 2010 óta publikál. Állandó szerzője volt A Vers című kiadványnak, manapság pedig a Lenolaj.hu kulturális lapnak. Számos novella- és verspályázaton vett részt, így alkotásai több közös kötetben is fellelhetők. Témái változatosak, nem körülhatárolhatóak. Szeret tanulni, kollázsokat készíteni és verseket írni.
Legfrissebb hozzászólások