2024-12-25
vers 10
Fellinger Károly: Dunyha alól
Álmomban beteg apámba
kapaszkodom,
fel s alá sétálunk
az ismeretlen temetőben,
minden rokon sírjánál
meg-megállunk,
elmormolva az imát,
üdvözölve az élőket,
arrébb egy frissen
kiásott
sírgödörhöz érünk,
anyám két lánytestvérével,
nem értem, m...
Márffyné Horváth Henrietta: ÁLMOMBAN
Álmomban a szigeten jártam
este volt, a tó tükrében alig láttam
a Holdat, a nagyképű tanút,
ki minden szavunkat leste,
mikor halkan csobbant a csónak teste
ahogy a vízen beeveztünk egyre beljebb,
önmagunkban elmerültünk, minél lejjebb
tapogatva vaksötét...
Szuhay-Havas Marianna: Megoldás
Ész fogta testem újra ring,
benne lágyan egymásnak esünk,
míg minden csak úgy kering
lényünkből adunk-veszünk.
Vágyunk lehetőség csupán
eszenciánkba karcolni puhán,
győzelem és vereség után
mindig ott a ne fussunk el bután.
***
Szuhay-Havas Ma...
Murányi Zita verse
tegnap éjszaka alaposan rám ijesztett apa
sajnos van alapja eszembe jutott a gézbe tekert hasfala
meg hogy az isten a lélek perforációja
és mindkettőnkben ugyanott van elhasítva
szerintem ő sírt hangosabban de lehet hogy
csak befelé könnyezett az isten az...
Keszthelyi György: Ítéletek napja
Jézus harminc éves volt, amikor tanítványokat
toborzott maga köré.
Akkortájt alvadt vér pecsétjét viselte
minden alkonyat.
Arcom már rég nyugatra néz,
amerre szinte izzik már a nap.
Betöltöttem a hatvanat,
csak állok egy vidéki peronon,
s árva gyermekk...
Fellinger Károly: Kis szívem remegése
Kis szívem remegése
vitorlát bont ma hozzád,
madárcsönd bölcsője vagy,
fészeknyi haza, honvágy.
Hulló leveled ágyam,
varázsszőnyeg az égen,
libben-lebben, mint szoknya,
száll a tavaszi szélben.
Szabadságsziget vagy hát,
óvnak a hű madarak,
nem sü...
B. Tomos Hajnal: CHAGALL-KÍSÉRLET
A rombuszt ma reggel
elütötte egy autó
és sokáig ott vonaglott
kitekert végtagokkal
az úttesten -
lila sárral fröcskölték be
a járművek.
Később egy hosszúra nőtt
ultramarin elájult
a baleset színhelyén
s összeverődtek körülötte
a szabálytalan félkör...
Fellinger Károly: Akár a hold
Akár a hold, olyan vagyok,
eltűnök, mint rétről a hó,
elfogyok, mint a lágy kenyér,
ahogy a sótartóból a só.
Akár a hold, olyan vagyok,
mint az ismerős, érkezem,
növekszem, miként a hajszál,
mint éjszakán a félelem.
Akár a hold, olyan vagyok,
az é...
Mórotz Krisztina: Alvásfüggő…
átkarolod egyik kezeddel a másikat,
átteszed egyik lábadat a másikon,
átkarolod egyik kezeddel a másikat,
ez a hatalom titokzatos ködpalásttal borított be engem. Félelem szállta meg a lelkemet. (Az öntudatlanság határán téblábolva, látom a két lányt, a ...
Szirtes András: …gyermekkoromban…
gyermekkoromban
amint kaptam egy
üveggolyót
a Nap felé tartottam
s megcsodáltam
benne az egész világot
képzeletben
körbe is jártam
repültem, hajóztam
a világmindenséget
mindet összehalásztam
mára valahogy kissé
összekarcolódott
talán a múltam
...