2021-10-19
vers 10
Bánki Éva: ÖRÖKTENGER
Anya
mos, mos, mos.
Hadd tudja a ház éjjel tizenegykor is,
milyen egy anya élete.
Anya mos, mos, mos.
Mossa a XVII. Gyalogezred összes takaróját,
a Járványkórház minden lepedőjét,
a hidegháború összes szutykát,
szennyesét.
Mos, mos, mos.
Nem mosógépp...
Cseke Gábor: A küszöbön
* D.S.-nek *
Ó, tél dörmög a sarkon,
nem látni még,
s aki lop, éjszaka lop –
a szomszéd vizslatja foghíjas sövényét.
Én a szabadban élek,
kerített magány nem szül dundi gondot,
házam falai épek,
hát a tüzelő nekem alma, onnan
bármikor kilépek.
Októbe...
Szabó Abigél Veronika: Virágok
Hegyen-völgyön harangvirág,
csingi-lingi, csingi-ling,
mellette nőtt sok gyöngyvirág,
csingi-lingi, csingi-ling.
Még a szél is köztük járkál,
szisszen ág, szisszen bokor,
szinte hallom, hogy engem vár,
szisszen szirom, szisszen fodor.
Képzeletben köddé...
PETŐFI SÁNDOR: Fekete kenyér
Miért aggódol, lelkem jó anyám,
Hogy kenyeretek barna, e miatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza,
Tán fehérebb kenyérrel él fiad.
De semmi az! csak add elém, anyám,
Bármilyen barna is az a kenyér.
Itthon sokkal jobb ízü énnekem
A fekete, mint máshol a fe...
Szekeres Nóra: ELÉRHETETLEN
Lám, ha a tó vize zavaros,
elvész benne az éles napsugár,
s a csillagok sem égi fényükkel
feszülnek sötétlő színén.
Lám, ha az ember lelke zavaros,
elvész benne a gömbölyű kacagás,
s az éji lámpások sem érnek
lobogó fényükkel háborgó mélyére.
***
Szek...
Jóna Dávid: Az óvoda udvaron az ősz
mint girhes kutya, olyan a pad,
a levél-cafat a torkán akad,
feslett festék-bundája közt a csavar,
kiszáradt érzékek vándorkiállítása az avar.
hamarosan migrén-mosoly lesi
az óvatlan pillanatokat,
s annak következményeit méri,
ide szokott ülni mindkét ó...
Kapui Ágota: Arad
Golyó süvít a megkötözött létben,
fehér ingeden vöröslő virág,
és torkodon felhorzsolt feketében
még ott nyüszít a lenyelt némaság.
Délceg bitók árnyéka ott feszül,
hol ablakod csak kéttenyérnyi ég,
és szűk huzat surran a résen át,
és vacsorád morzsáit ...
Csák Gyöngyi: Felszállnak a madarak
Felszállnak a madarak.
Viszik a rövidülő nyarak
szerelemosztogató kegyességét.
Megértem a sűrű erdők
páradús aljnövényzetének,
és minden haszontalan gyomnak
honfoglaló terjeszkedését.
Szemedet figyelem.
Vagyok benne az utolsó
meggyújtott gyertya lángj...
Kapui Ágota: Agapé
vedd ezt a sorsot legyen a tiéd
tenyeremből e morzsányi világot
a tányér szélére tolt gondokat
a bőtermő remények szigorú torán
a megcsalatott vágyak szüretén
vedd és szegd meg bátran
fájdalmaink
emészthetetlen kenyerét
az egy és oszthatatlan életet
a...
Arany-Tóth Katalin: OKTÓBER
Szívemben a legszomorúbb hónap.
Szürke csönd. Elmúlás. Halál.
A lélek harmincegy napos böjtje.
Vacogó ridegség színes
levélfüggönyök ráncai mögött.
Séta a lombok és avarágyak
rejtegető közönyében.
Felkészülés a legfájdalmasabb
búcsúk könnyes idejére.
...