vers 10
Nyírfalvi Károly: főtér egyedül
kikapcsolom a gépet
vele téged is
elveszem hangod betűid
ne gondolj velem ne törődj velem
ne legyek sem tükröd sem mércéd
sem rosszabbik éned
ne vedd el terheim s ne add rám a tiédet
süket vak leszek elfelejtem a betűket
nyugalom száll meg
csöndben nézem a fal...
Szuhay-Havas Marianna: Idill
Fenn az ég és lenn a tó,
rajta vár a kis hajó,
elméláz egy kormorán,
átölelsz a nyár fokán.
Csókod íze méz és só,
vágyunk bennünk bujdosó,
szemeidben biztonság,
nincs is többé távolság.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr...
Cseke Gábor: Kifutópálya
mielőtt nekiszaladnánk
a széles távolba vesző betonsávnak
amelyen csak előre előre előre
visz az út
nézzünk a szívünkbe
pörgessük föl emlékeinket
faggassuk ki szándékainkat és valamennyi
hátsó gondolatunkat leplezzük le
mielőtt mások tennék meg
igenis fel fogu...
B. Tomos Hajnal: NYÁR, PÁFRÁNYOK
Pihennek a füvek,
törvények éle,
mint kövekbe ütköző
kasza csorbul -
valami nagy megnyugvás
néz a szemedbe,
szavakba nem kapaszkodó
beszédek szivárognak
át nappalaidba,
mint páfrányok
tövére a harmat.
Nyár van,
szitakötős gyöngyházfény,
hátradőlnek a keresztek...
Kapui Ágota: Türelem, türelem
Sorsodat hallgatom
tapintom eredet
vallomás lenne tán
vagy közös eredet
múltadba leszálló
ág-bogak vándora
fülednek nyenyere
hangomnak fuvola
tapintom létedet
érzékeny ujjakkal
kirakom nevedet
becéző szavakkal
betűit keverem
szótaggá formálom
-i képzős alakját...
Shogór Susana: Júliusi mese
Biztató hajnali harmat
simítja talpamat.
Napfény enyhet adón
szövi láthatatlan ruhámat.
Reggeli szél terít vállamra
selyemköpenyt.
Virágaim illatoznak
lelkem kertjében.
Olyan minden, mint egy
életbe kívánkozó mesében.
*
2016 július 25. hétfő
***
Sógor Z...
Szuhay-Havas Marianna: Predesztináció 2.
Csendkímélő a sejtsuttogás,hogy aki átutazó, csak árny.Nincs már halk suhogás, mert nincs már szárny.Átvetültünk: anyagból alkotás.
Az a sok-sok, ami tőlünk más,ismétlődik minden délután.Mind megírták szép égi cédulán:örökké tart a felkívánkozás.
***
...
Albert Zsolt: Apám szerel
apám mindig a nagy fotelben ült
s végtelen szemében óceán feszült,
én úton feléje botló lábakon
ő mély hangjával vitorlákat bont
ahogy csorgott szeméből az idő
s ajkán remegve bírt ígérni ő,
az ezentúlt, s a minden változót,
de fáradt kezében mindig mást hozot...
Paulovics Tamás: RÉGI TANYÁK
Mártélyon, Mindszenten, Szegváron át,
Szegedtől Szentesig hosszú az út.
Lassan araszolgat a távolsági busz.
Nézed a piszkos-párás ablakon át
hát hol a régi szorgos tanyák.
Már csak az akácos maradt meg,
az összeroskadt kemencét rejti el,
hiába keresed nem lele...
Szuhay-Havas Marianna: Most
Meleg takarótested,benne a vágyunk fessed,még ha majd az időnek,a fák is mind kidőlnek.
Mert mit számít ha játszunk,mások szemében látszunk?Forgunk akkor is, ha nem,A borító egyetlen M.
Könnyű fátylat rá, felejtsd,ami számít el ne rejtsd.Habcsók felhők,...