2019-02-17
vers 10
Barna Júlia: Mai mesék
Csipkerózsika
alszik még királyfi jött
de mást csókolt meg
Hamupipőke
szép és jó - a két gonosz
nővér gazdag is
Hófehérke ma
vén boszorka - a tükrét
régen eldobta
Barna Júlia költő így ír magáról:
“1946-ban születtem Hajdúdorogon, itt élek azóta is. ...
BÁTAI TIBOR: SZELÍD ÉS KÉRLELHETETLEN
„nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja”
Faludy György
csak ami kerek mint a vég
– megkerülhetetlen
csak ami véges mint a lét
– bevégezetlen
csak ami elhárítható
– kivédhetetlen
csak ami elárulható
– megtörhetetlen
c...
Paulovics Tamás: LÁTOM A SZÜLŐFALUT
Hideg lett hirtelen: az égi szövőszék
fonalán megdermedt angyalok ujja,
mézízű ifjúságom tereit kerestem,
bár tudtam, nem találhatom meg újra.
Egy film mégis peregni kezdett előttem,
látom a szülőfalut Tiszaföldvárt, ahol
először indultam háromévesen hár...
HAJNAL ÉVA: Olvadó
Lásd, minden szólam elolvad a csendben,
lassan kihunynak a fényes ablakok,
ím, messze nő a távolság e rendben,
csellómuzsikába burkolózhatok.
Lágy húrokon most langyos est pilinkél,
s látod, egybegyűjti mind a szót e táj,
már elcsigázva te is megpihennél...
Kolumbán Jenő: Az Isten tenyerén
Barkázik a nyárfa
bizakodó ága,
tavasz közeledtét
reménykedve várja.
Rigó motoz halkan
tavalyi avarban,
trillázó madárhang
vidámság a dalban.
Erkélyemen ülök
hallgatom a pezsgést,
szívemről lepattog
a fekete festék.
Nagyokat is dobban
- néha már m...
Szuhay-Havas Marianna: Most
Meleg takarótested,
benne a vágyunk fessed,
még ha majd az időnek,
a fák is mind kidőlnek.
Mert mit számít ha játszunk,
mások szemében látszunk?
Forgunk akkor is, ha nem,
A borító egyetlen M.
Könnyű fátylat rá, felejtsd,
ami számít el ne rejtsd.
Habc...
Márkus László: ábránd
ugyan
ki hallja meg
a tóba fúló esőcsepp
sóhaját
mindig fent
vagy lent
belefáradt már
szívesebben lenne
vízipisztoly
esetleg
felhők fölött szálló
gépmadár.
***
2018. 08. 06.
***
Márkus László alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Csák Gyöngyi: Vesztét érzi
Vesztét érzi a madár,
szállong a zárt ablak előtt
szárnya ütődik az ablaküveghez
ám nem adja fel,
makacs és rövid röpték után
másodpercekig pihen egy faágon,
aztán még százszor vagy ezerszer
ismétlődik az ideges mozdulatsor,
hiába lesi a légpuska csöve...
Kapui Ágota: Farkasok és férfiak között
Állsz még a vártán titkok néma őre
bár kifosztottak menekülő évek
a kortalanság konok küszöbén
ráncolt ruháját adta rád a lélek
kinek szívében sorsok sokasodnak
eltűnt barátok, lecsukott szemek
a kőbe zárult múlt idő mögött
halott anyák és tékozló gyere...
B. Tomos Hajnal: Pogány passió
Egyszer csak rájössz:
mindened megvan
a szemhéjad mögött
s mindened elszórtad,
mint szántott sorok között.
Háttered számlálatlan tél,
s te itt vagy mégis győztesen
ebben a zöld-zöld,
éles fű-zengésben,
akárha újszülött bogár
sétálgatsz fényesen,
túl...