2024-11-25
Magdus Melinda: A kötél
Amikor ballagott kifelé a dombra nem gondolt már semmire és senkire. A fájdalom és a félelem gyenge galamblelkét mardosta. Sokkhatás alatt állt. Az éjszaka mámora elszállt, a feje kitisztult. Talán túlságosan is.
Hajnal fél négy volt mire hazaért kimerülten...
Gergely Tamás: VILLÓDZÁS
Vadmalacot leszúrták. Előbb hátból, aztán valaki nekiment elölről, már nem is tudta, ki barát, ki ellenség.
”Nem mindegy?” – ez volt az utolsó gondolata, gondolattöredéke. Utána már csak villódzásokat látott, mintha repülővel szállt volna be zivatarba.
Malac...
Kovacsics Zsuzsanna: Mi jut az eszedbe, ha azt mondom: Római?
Mi jut az eszedbe, ha azt mondom: Római?
Jó időben, hétvégén egy gombostűt nem lehet leejteni a parton, annyian vannak. Ilyenkor eszembe se jut biciklire ülni, inkább sétálok, és magammal viszem a fényképezőgépet. Lencsémmel nem a tömeget keresem, hanem a nap...
Gergely Tamás: SZPLÍN
Az ágyban feküdt, de szívesen mutatta, hogy ott ”valahol lent” húzódik az a nyugtalanság-hullám, amelyiket inkább kéknek képzelt el. Miért, maga sem tudja.
”Lecsúszott bokáig?” – kérdezte a komája, aki mindig is konkrétabb, mondjuk úgy, földközelibb volt. De ...
Hajnal Éva: Itt
Itt
szép
nem beszélni
semmiről, csak
hallgatni mind a csendet.
Legalább szívünk ölelése.
Szárnyalásunk messzi végtelenbe.
Zongorafutamok legalább.
Egy chanson, szomorú.
Érintés a szélben.
… s csendben,
ketten
itt…
***
Hajnal Éva alkotásai a L...
Oláh Tamás: A pénz, a pénz
Sárga érc pengése,
ez volt régen
a csodás dal,
hitte sok fösvény
nála nincs szebb zene,
nemes fényességében hatalom,
rang, dicsőség ült;
ma néma pin-kód őrzi
kincses ládádat,
arcod az árfolyam
bódulatában tüzel;
próbája ez a kapzsiságnak,
egyre szo...
Hornyik Anna: Művésznő
Kezdett enyhülni, és Márta úgy gondolta, az időváltozással az ő élete is könnyebb lesz: nem kell aggódnia a fűtés és a fázás miatt, nem fogja megvonni magától a kedvenc édességét, hogy ki tudja fizetni a számlákat, újra felveheti a kedvenc nyári ruháit, a kevé...
B. Tomos Hajnal: SAJNÁLKOZÁS
Szavak sorjázása,
mint véletlen ejtett
ecsetvonások
a valóság vásznán,
kibogozhatatlan ágak
üstöke egyre távolabb úszó
egek hínárjában -
szavak sakkjátéka
mint a nyelv kenyerén élők
mindennapos hadakozása
a tollra bízott örökkévalósággal.
Lettem...
Shogór Susana: fényfoltok
fényfolt amőbák folynak
a szoba padlóján
fülledt nyárdélután
falják a fényt
nézem őket
én múlok csak
a rendíthetetlen időben
az amőbák ádázul közelednek
látom étvágyuk nőttön-nő
az én fényemet akarják
nem adom
az én fényem hatalom
nem még nem adom
...
Ványai Fehér József: Ködös teher
Vérem hidege, kegyelmes
Tiszta Élet, ének – élek.
Sírkövek hadserege
Kezét kinyújtja téglagyár
Kéménye felé, fölé.
Mint róka a romok között,
Áldozatára vár bennem
A megátalkodott ösztön.
A romlás tanúja vagyok,
Kiönti búsulását rám
Az Úr, az Idő. Íté...