2024-11-25
Gergely Tamás: SZÁJPADLÁSA
Vadmalac időnként közölte a komájával, mik történnek a világban. Mondhatni, tölcsérrel töltötte a fejébe a – főként – panaszt, ami a világ minden részéről érkezett.
”De miért érdekelne ez engem?” – vetette ellen, ám Vadmalac megmagyarázta.
”Miért, semmit sem...
Gergely Tamás: KÍVÁNOK
”Kívánok kellemes szombatot!” – rikkantotta el magát a koma, amikor Vadmalacékhoz belépett. Úgy tudta, sem szülinap, sem egyéb ünnep nincs aznap, Húsvét is csak később, a juhok éppen csak megellettek…
No de nem nagy szerencsével járt. Vadmalac éppen azon morf...
Oláh Tamás: Bartók
„Hangzavart”?
– Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz!
Illyés Gyula: Bartók
Amikor hallgatlak
mint egy távoli emlék képe
elém tűnik arcod is,
magamon érzem
szemed izzását, látom
vajúdó konok homlokod,
az alkotó embert,
aki járja a maga útját;
hánysz...
Albert Zsolt: Papírmadár
Aludj mellettem
s halkuljon az est
lapozzon az emlék
hamvadjon ma el,
lélegezz mélyen
sodorjon álom
napból szőtt
lepedőráncok
ringassanak el.
Az ajtó előtt
tedd le pakkod,
a fáradt tegnapot
száz lakattal
kulcsra zárva
a választ talán,
vagy bizto...
Hornyik Anna: Mindegy
Éveken keresztül a megszokott, legrövidebb útvonalon jött-ment a munkából. Reggel fél kilencre és délután háromkor, metrón, két állomás. Esőben, hóban, kiskabátban, kiscipőben: öt perc a metróig, három perc a munkahelyéig és vissza. Kifli vagy bécsi perec, ese...
„Elég embernek lennünk ahhoz, hogy a jót cselekedjük.”
Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.
***
Kapcsolódó írásaink:
1828. február 8-án szület...
Csák Gyöngyi: Amikor még
Amikor még
annyira úgy
sercegő
szavakkal
gyújtogatott
amikor
akart még
annyira, úgy,
tekintetemből
kérdéseire
minden választ
kiolvasott.
Amikor
kívánt és
annyira úgy,
az ellenálló testben
büszke gerinc már
roppanni látszott.
Amikor
szeretett...
Keszthelyi György: Míg megjelennek
Hogy ott, vagy itt - aligha mindegy,
hogy aszfaltút, sánc, hogy öreg haraszt,
hogy ki hever alattad - feletted
milyen madarak merre húznak,
hogy késlelteted, vagy fordítva
ínyencségeid árnyékolt hatását...
Hol ott, hol itt - úgy tűnik mindegy:
hány ...
Gergely Tamás: A KOMA ÖRÖME
”Miért üres itt…?” – kérdezte Vadmalac
”Mi üres? – töprengett a komája. A tér? Hiszen tele van. Emberekkel. Ja, hogy nem mindenik vadmalac. Sőt, sok a vaddisznó közöttük. ”Erre gondol?” – tette fel magának a kérdést. Hogy Vadmalac erre gondol?
”Sivatag” – sz...
Maróti Ildikó írása
Óvodás kislányát hintáztatta két apa egymás mellett a hirtelen jött tavaszban.
Az egyik megkérdezte a gyerekétől, mi az, ami a levegőben száll, és ha meleg éri, elolvad. Hópehelyre gondolt, de a kislány rávágja: Ikarosz.
A másik férfi keze megállt a levegőbe...