2024-11-25
Sapa Brown: ÉLETKÉPEK 2.
hervad a világ -
szél borít színeire
avarkoronát
*
kopár diófa
ágán két levél közt már
csírázik a csend
*
mindaz ami szép
az ott van lent a völgyben -
meg két szemedben
*
éjjel megébredt
szemeit könnyek mosták -
rólam álmodott
*
sűrű nádasban
...
Keszthelyi György: Csendestárs
Nyisd ki, majd húzd be az ajtót,
nincs egyetlen szabad kezem se
és úgy járok, mint aki altatót
reggelizett még ébredés előtt.
Az út túloldalán hideg a kőpárkány,
majd csak kihűl a fekete nedű,
hideg ősz van, a húslégy, a csótány
sem szereti Krasznojarsz...
„Amilyen jó menni, ugyanolyan jó jönni is. És minél messzebbre megy az ember, visszafelé jövet annál nagyobb lesz a hazája.”
Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14. – Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének gondolata. Legtöbben országjáró „kéktúrafilmjeiről”, a tévében többször is vetített Másfélmil...
Hornyik Anna: Az elméről
Mily csodálatos az elme! Azonfelül, hogy tudatosan használjuk, nem mondhatjuk róla, hogy urai is lennénk saját elménknek. Vannak, persze, alacsonyabb, a materiális szinthez köthető gondolatok, képek, amelyeknek előhívása az emlékezetből, az elméből, könnyen me...
Oláh Tamás: Miért nem…
Miért nem szállhat alá
a tér redőiből
az aranyöröm láva-ömlésével hozzám,
aki a jégropogású lepedőn
magához szorított,
mikor a forró lehelet kergetett,
és a láz mérge ette álmomat.
Akivel a lépéseket számoltam,
mikor ég és föld közé szorulva,
az ember...
Shogór Susana: Alakzat
cementszürke alkonyatban
alacsonyra ereszkedett felhők alatt
defenzívában van a pozitív gondolat
offenzívában a nihilista vonulat
miközben feletted alakzatban vonulnak
a jajongó vadludak
Shogór Susana alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Maróti Ildikó: Az éneklésről
Az uszoda öltözőkabinjából hallgatom egy férfi szívszaggatóan bús dalolását.
- Apa, te énekelsz?
- Én, fiacskám.
- De miért?
- Énekelni jó, megnyugtató. Ha énekelsz, nem félsz.
- Nem hiszem.
- Te nem is szoktál énekelni.
- De, az iskolában.
- És félsz ...
Nászta Katalin: Kifordult ima
úgy szeretném megírni
azt a verset, ami nincsen
de nincs helye sehol sem látok
egy félfenéknyi csendes zugot
ahonnan kilátnék s kilátok
az a béke, amin megülne
szárnyait összecsapva felettem
kivonulóban s a nagy menetben
masírozni már nincs se kedvem
...
THAMÁSSY NAGY GÉZA: Mesélek szépet
Rólad kezdtem írni szépet kedves,
de jól eszembe vésted,
hogy szavamat már nem hiszed,
hisz lanyhult szerelmed irántam,
bár kezem még nem engeded.
Beszélek akkor valami másról.
Mondjuk a nagy földindulásról,
mikor végleg lelkembe ragadt szemed -
arcoda...