2024-11-25
![Keszthelyi György: Homlokszemcsék [ 1. ]](http://lenolaj.hu/wp-content/uploads/2017/05/ferfi_zakos.gif)
Keszthelyi György: Homlokszemcsék [ 1. ]
( a lírikus definíciója )
Egy borús, töprengő arc mögött óhatatlanul költőt sejt az ember.
A fekete kalapkarima árnyéka a keskeny orrnyergen úgyszintén rímgyanút kelthet.
Ámde megtörténhet, hogy korabeli szépiafotó sajátos patinája
Kubikost,
Írnokot,
Hul...
Oláh Tamás: A költő arcai
A fiatal Baudelaire[1] arcán
még minden vonás vonzó,
szemöldöke
lágy ívben enyhül,
s élénk pillák fölé borul,
fekete, elrévülő mély szeme
simogatóan ölel át
karcsú testet,
csípők párnáit követi,
s lágyan, fürkészve hull
árnyas völgyekbe,
az ironikus...
Paulovics Tamás: FOHÁSZ
Mióta eszméltem álomvilágban éltem.
Hol jó a jó és rossz a rossz,
fehér-fénylő az igazság,
pince-mély fekete a hamisság
Ó én mindig jót akartam,
ami végül rosszá változott
és arcomra rákövült a szégyen.
Ó Uram adj még időt és erőt,
helyrehozni amit elr...
Nászta Katalin: A kocka titka
csak aki nem akarja
az nem tudhatja mi lakik bennem
nem vagyok rubik kocka
akit ha kiraknak hat színben ragyoghatna
a belsejében ha szétszeded
nem találod a lényeget
elrejtette aki alkotta
s titka kimondhatatlan
de odaadta neked a burkát
amivel kedved...
„Testünk a kert, akaratunk a kertész.”
William Shakespeare (1564. április 23. — 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész gondolata.
Fellinger Károly: KISGYEPFÖLD
a nyugalom kiöltött nyelvén
parázslik békességünk
Illés szekerén heverészünk
az ég az istenadta ég meg belekékül
árnyékunkba is belelépünk
cipőnkre ragad valami belőlünk
a mindenséget elvehetik előlünk
maga a nyár
úgyis csak álommá őszül
*
Fellinger ...
EUGENIA S. LEE: A koreai helyzetről
Ígértem tegnap, hogy írok a koreai helyzetről. Kettészedtem a témát, a szétszakítottságról majd egy másik alkalommal, ez az írás a pillanatnyi, akár háborúvá eszkalálódó helyzet elemzése a rendelkezésemre álló információk és tapasztalataim fényében.
Íme:
A K...
Hajnal Éva: résnyire
résnyire nyílt ajtó a világ
bőrömön még apró szótagok
messzeségtől görnyednek a fák
félős sóhajok
sóhajtáson messzeség figyel
apró félős görnyedő világ
résnyire nyílt ajtó bőrömön
hulló szótagok
görnyednek már bőröm rései
messzeség az ajtóból figy...