2020-07-13
A nap gondolata (10 talált bejegyzések)
,,Az igazság tűz, és igazat szólni annyi, mint világítani és égni.”
Gustav Klimt (1862. július 14. – 1918. február 6.) osztrák festőművész, a szecessziós stílus egyik legismertebb képviselőjének gondolata
“Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak.”
Libenter homines id, quod volunt, credunt.
Julius Caesar; Caius Julius Caesar (Kr. e. 100. július 13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus gondolata
“Az írás afféle terápiás szenvedély, amivel sokat lehet tanulni, és sok mindent felismerni.”
Nyírfalvi Károly (Békéscsaba, 1960-2017) költő, író gondolata.
“Óvakodj tőle, bármeddig is élj, hogy embert külsejéről ítélj!”
Jean de La Fontaine (1621. július 8. — 1695. április 13.) francia író és költő gondolata
“Akinek ötletet adok, annak tudása úgy nő, hogy közben az enyém nem csökken; mint ahogyan nem alszik el az én gyertyám, ha azzal más meggyújtja a sajátját.”
Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnökének gondolata.
“Valaminek a helyes értelmezése, és ugyanannak a dolognak a félreértése nem zárja ki teljesen egymást.”
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, 1924. június 3.) prágai német zsidó író, a 20. század egyik legkiemelkedőbb írójának gondolata.
“A gyógyulni akarás a gyógyulás része.”
Lucius Annaeus Seneca (Córdoba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi gondolata.
– Sógor Zsuzsanna rovatvezető –
“Légy büszke arra, ami voltál, s igyekezz különb lenni annál, ami vagy!”
Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természetkutató, zoológus, néprajzkutató, régész és politikus, a madarak atyjának gondolata.
“Szegény ember vízzel főz, de a vízhez is lehet pezsgőillúziót keverni, ingyenbe.”
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító gondolata.
“A haza gyökér, melyből életünk fája kisarjadt, az a pont a Föld kerekségén, ahol törzsünk a Föld tápláló, életadó, fenntartó erejét issza legmélyebb gyökérszálain át. Lombba borultan, terebélyes növésben széttárhatjuk messzenyúló ágainkat, – más, idegen törzsből fakadt lombok testvéri szövevényeibe kulcsolódva, a rög fölé emelkedett büszke koronával – ám csak azért, mert ott gyökerezünk abban a rögben, amelyből kinőttünk. Ha elvágják gyökereinket, korhadó hulladék, tűzrevetendő holt anyag lesz belőlünk; matériánkból szerencsés körülmények talán pompás remekműveket faragnak, de eleven, viruló, gyümölcsöző valóságunknak vége.”
Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, az “indológus indián” gondolata