2024-12-21
Vers (10 talált bejegyzések)
Cseke Gábor: Ablak mellett bóbiskolva…
Ablak mellett bóbiskolva
megy a vonat, fut a vonat,
mintha végtelen film volna,
megy a vonat, fut a vonat
számolom az oszlopokat,
számolom a kanyarokat,
számolom a vagonokat,
sínek fényén fut a vonat
hangosítja álmotokat,
megy a vonat, jön a vonat,
cipeli az u...
Kapui Ágota: Voltál
voltál ki voltál
nap fia lánya
ecet a lében
cukor a szájban
szesz a tudatban
asztalom sója
remete lelkem
titkos lakója
vittél a rosszba
mártottál bűnbe
eretnek sorsunk
vetett a tűzbe
ártani ártasz
temetni jöttél
múlt tömlöcéből
vérembe szöktél
lennél ha volnál...
Csák Gyöngyi: Augusztus
Működni kezd a szívcsakra
nehezen bár, de meggyőzi a törvényt
nagyot lendítve ezáltal
kényszerű visszavonások
és nagylelkű visszaadások
mókuskerekén, miközben
a fáradhatatlan gépezet
egyre olajozottabban forog;
végtelen lüktetésben bízván
koronázzák meg az ünn...
Szekeres Nóra: SZILÁNK
Mennyi illúzió. Mennyi dráma.
E földi létnek mennyi kesze-kusza ága.
Mennyi szilánk, mennyi letört, csonka rész.
Mivé lett a nagy, kerek egész?
Hol van a hit, hogy benned ott van minden?
Darabokban bár – de hiány sehol sincsen.
Minden szilánkban ott az összes ...
Cseke Gábor: Új világ
pók szalad
viszi magával a szálat
miből a hálót fonja
mintha zászlót
föl a győzelemre
a feje fölött lobogva
de azért menekülés ez
tágasabb bizonytalan
még ki nem próbált zugokba
a szál csak nyúlik
csupa gyöngyharmat
megbánás és emlékezés
***
CSEKE Gábor (Koloz...
Keszthelyi György: Holt nyelvek estélye
(annak, aki ma is érti)
Volt egy olyan szintetizált napszak,
amikor az élet egy volt a halállal,
nem érdekelt a gyalogátkelőhely,
csak körvonalad ott, az utcasarkon.
Azt hittem akkor, a Nap az egek csúcsa,
köszöntöttelek, de azt is alig,
mint aki sejti a kez...
Bélay Krisztina: Július
Olyan csendes és sűrű a meleg.
Valahol július közepén.
Aprókat zizzen,
ahogy a szél a levelekhez ér.
Száraz a föld, pedig mosta eső.
Fáradt repedések kérnek árnyéktakarót.
Gondolat sem fut messzire.
Előrebukva megakad.
Nézi a kezet.
Milyen ismerős.
Nyáron barn...
Jóna Dávid: Magamra álmodom
* Pethes Mária versére *
a nőm álmodom magamra,
amikor az ölének régi tüzében
a pillanatot alaposan körbejárja,
s a legtisztább ingét dobja hátra,
magamra álmodom, magamra,
már ma.
az álom a kallódó éjjelek vigasza,
áldással oldott magány…
s ő itt, az ágy túlo...
Szentjánosi Csaba fanyar humorú és apró szabad versei
Milyen jézusi - a Duna megmossa
az Erzsébet híd lábát.
*
A Don-kanyart
nehezen vesszük be....
*
Egyesítsd - ne pár kapcsolatod legyen,
hanem párkapcsolatod.
*
Mindenkinek megvan a saját keresztje.
A Beatlesnek is megvolt a kereszt - ye.
*
Mi is bottal járunk, ...
Hétvári Andrea: A kert retorikája
Mert élne még tovább a régi kert,
ha osztaná kegyelmét nyári este,
ha fékezné erő a két ikert,
egymásba érne mindkettőjük teste,
de nedveit már kifacsarta hajnal,
a kapukat már kulcsra zárhatod,
ha gyökeréből táplál, nem marasztal,
és sejtheted csak, miért hal...