2023-09-23
Vers (10 talált bejegyzések)
Hétvári Andrea: Kollázs
Kigyúl az ég, majd ismét elsötétül,
akár villogó téli ablakok,
amelyet felkapcsolt és ismét elhagyott
az értő mozdulat, de nem találja végül,
éppen úgy, ilyen határozottan
és mégis nagyon vakon és sután,
ahogy reggelre ismét délután
fodrozódik, az estéb...
Jóna Dávid: A kozmosz nagykönyvében
A kozmosz nagykönyvében
csillagokkal teleírt űr-lapok.
A tejút kérdő ívén görb-ülök,
naponta Hold vagyok…
Beiratkozom a Világ-egyetemre,
rajtam az éjszaka palást,
egy apró esély, hogy megértsem végre
az Őskoppanást.
Mítoszteremtő felvetés, a szellemi g...
Keszthelyi György: Fordított állat és a többi
Megkérdőjelezett kutya vagyok.
Nem rágok csontot, nem koslatok,
nincs nyakörvem, vérvonalam,
kerékbe törtem a metszőfogam,
szívószálon át iszom
a kútvizet.
Megkérdőjelezett madár vagyok.
Két lábon járok hidegből melegbe,
északról délre… és a többi.
Eg...
Sárhelyi Erika: Egyszerű, téli dal
Nagy fagyokat ígérnek a vének,
hófelhőket, mik majd földig érnek.
Így hát a sok napot, hetet, évet
építsd meg hátamhoz kemencének.
Aztán ülj mellém, hisz megszoktalak,
mint vénülő fák az árnyékukat,
s én, hogy meg ne fázzak, takarónak
sejtenként a verse...
B. Tomos Hajnal: IDŐZÓNÁK
Bocsi, hogy legutóbb, amikor hívtál,
szájjal a föld felé fordulva ébredtem
s levegő helyett sár ömlött bele –
nem tudtam elmondani, hogy nálunk
már nyolc napja esik,
s a gödrök minden nap mélyülnek kicsit-
de gondolom, úgy sem hallottad volna,
mert ott,...
Kapui Ágota: Készülődés
piros bogyó galagonyaágon
ki a legszebb ezen a világon
kinek arcát kicsípte a dér
fázós reggel hamar utolér
ki csücsül a galagonyaágon
ki fütyül oly szépen e világon
kinek kékül fagytól keze-lába
ki szór magot üres madárházba
kecskerágó hervadoz a réte...
Szuhay-Havas Marianna: Csendesedő
Fodrozódó külön káosz,
Köt minket a közös pátosz,
Földi létünk elől futunk,
Égi jelre elhalkulunk.
Búcsúcsókban én-hintázva
Csendbe érünk félve-fázva,
Jó gyermekként kéz a kézben
Leszünk örök napsütésben.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. aug...
Paulovics Tamás: A HÁROM PLATÁNFA
A padok mögött, a liget közepén
három platánfa állott:
- Mihály, Pál és János.
Koronájuk hegyén megpihent a nap,
elhevert a hold.
Mormoló lombjuk között az idő dalolt.
Láttak már ők száz telet, nyarat,
aranyló barna őszt,
zölden lángoló tavaszt.
Az us...
Bánki Éva: BUDAPEST
Nekem kicsi ez a város.
Pedig elfér benne egy egész birodalom:
Ősküküllő sétány, Hétvezér utca, Alsó- és Felső-
Kapronszegi utca. De valami itt mindig elromlik, beomlik,
tönkremegy. Nem is csoda. Hisz zúg-búg errefelé minden:
oszmánok vad népe, rabló mong...
Keszthelyi György: Tenyereden a tenger
Tenyereden a tenger,
ráncaid áramlatok,
a mellékutcák mind féltestvérek.
A roncsolt és csonkolt kerítés,
érzéki bálterem tépett bejárata,
mutatós hercegkisasszonyok
kezében tarka legyezők.
Napnyugta után a város kertmozi,
kosztümös szerelmek, tragédiák...