A Kerek-erdőt kerülő sétányon elhagy bennünket egy dúdoló férfi. Tipikus svédsovány, azaz sportos hetvenöt körüli, sétára felszerelkezve, öröm nézni. Feltűnik, mennyire jókedvű, még előzésben sem hagyja ki a dúdolást, mintha nem is lennénk ott, mintha nem ránk tartozna az ő jókedve. Ha az.
Első gondolatom, hogy milyen jó, hogy valaki a Mälar-partján dúdol, énekel. Összehasonlítom azokkal, akiknek a fején fülhallgató, például azzal szaladnak, s hát rokonszenvesebb számomra a dúdoló, ugyanis az talán még észreveszi a természetet, míg a másik – meg nem bocsátható bűn – csak a lába elé néz.
Bárcsak mindenki dúdolna a Mälar-parton, gondolom, nem festenének a kioszk falára, nem szemetelnének. Nem gyújtanák fel a fa nyugágyat, nem dobnák be a vízbe a fehér padot…
Viszont már itthon filozofálgatok el azon, hogy mennyire etikus dúdolni? Ebben a mai világban, amikor valamilyen katasztrófa bármikor bekövetkezhet. Kis Kim felrobbantja Japánt, Kaliforniát, az azeriek vérfürdőt rendeznek Hegyi-Karabah-ban. Putyin lerohanja Észtországot, Lettországot, polgárháború tör ki az Egyesült Államokban. Húzódik össze a demokrácia a világon, ha Trumpot újraválasztják, valamint Trumptól függetlenül Európa keleti részén, nem sorolom, pedig lenne még bőven példa.
Kérdés tehát: amennyiben valóban egy globalizált világban élünk, és a tévéhíradó mutatja Koreát, és Mexikót, és Nigériát, nem lennénk annyira világpolgárok, hogy fájjon nekünk az, ami velük történik? Ha Szíriát bombázzák, foteljeinkben ülve fél óra múlva mi is látjuk.
Ételt, ugye nem dobunk ki, mert van olyan része a világnak, ahol éheznek. Azzal, amit nem dobunk ki, nem segítjük meg őket, de nem etikus kidobni…
Akkor hogyan vigadjunk olyan országokban, ahol se harc, se éhség, és amelyet még egy 7-es erősségű földrengés sem sújt?
Naiv gondolatok, nyilván, csak eszembe jutottak itt, a Mälar-parti csend, biztonság, dúdolás jegyében.
Gyenge idegzetű lennék? Szerepjátszó széplélek?
Dúdoljon, persze, sportoló és nemsportoló svéd a Mälar-parton, joga van hozzá, még előzésben is, öröm nézni, hallgatni, nem azért mondtam.
***
Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:
Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM – – Mälar-parti séták 1.
Gergely Tamás: SZÁRNYASZEGETT LÚD – Mälar-parti séták 2.
Gergely Tamás: BELARUSZ – Mälar-parti séták 3.
Gergely Tamás: ELTŰNT A NAPRAFORGÓ – Mälar-parti séták 4.
Gergely Tamás: KICSI KIS JUHARFÁNK – Mälar-parti séták 5.
Gergely Tamás: GAZ – Mälar-parti séták 6.
Gergely Tamás: SZÜRKEGÉM – Mälar-parti séták 7.
***
Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).
Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
*
Kötetei
Módosítás (novellák, történetek, Forrás-kötet, 1981).
Latorcza kontinens: a döbbenet egypercesei. Marosvásárhely: Mentor, 1998. 88 p.
Torokcsavar (regény). Illusztráció: Maurits Ferenc. Csíkszereda: Bookart, 2010. 238 p.
Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival). Százhalombatta : Üveghegy, 2014. 46 p.
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek). Százhalombatta: Üveghegy, 2015. 86 p.
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták). Százhalombatta: Üveghegy, 2016. 134. p.
Fifi. Egy illatcsepp története (meseregény Damó István illusztrációival). Százhalombatta: Üveghegy, 2017. 38 p.
Az én Koreám (memoár). Százhalombatta: Üveghegy, 2018. 202 p.
VérHárs (két monológ). Százhalombatta: Üveghegy, 2020
Gergely Tamás KI ETETI A SIRÁLYOKAT 99+1 anekdota című kötetéből
*
GERGELY TAMÁS BÓDOG című szatirikus kisregénye a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Legfrissebb hozzászólások