Vadmalacnak újabban apró villanások zavarták a látását. Egészen pontosan olyanok voltak ezek, mint egy-egy hullócsillag.
Mind a két szemén, szemhéján, belül.
Amikor komája jött, hogy valamiféle nyugtalanság van a levegőben, ő, ugye, a város központján áthaladt, Vadmalac fejében világosság támadt: akkor azt az ő agya ezekben a belső hullócsillagokban reagálta le.
Apró kisülések, nem fájnak, inkább figyelmeztetnek.
Nek, nek, Malacka ekkor odament hozzá, átölelte, s ezt mondta:
“Fáradt vagy, Vadmalac, legjobb, ha pihensz egyet.”
***
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások