Vadmalac megszólalni sem tudott, de komája kimondta kerek perc, hogy ez cenzúra. Ő így fejezte ki a nemtetszését. Csalódását, amiért a mesterét félretolták.
Mert az történt: Vadmalac előbb azt hitte, leragasztották a száját, de nem. Mindössze elhúzták előle a mikrofont.
Oda volt erősítve a melléhez, hátához, a szája elé fordították, s amikor volt véleménye, kimondta, meghallgatták.
Nem is vette észre.
”Kurva hamiskártyások”, gondolta a koma.
Az egyik nyálas megköszönte Vadmalac eddigi tevékenységét, s amíg az a csülkét rázta, lekapták róla a mikrofont tartó szerkezetet.
Beszélhetett a mezőnek- erdőnek, a lehulló makk éppen fejen kólintotta.
*
Megjelent a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán.
Kapcsolódó írás:
Legfrissebb hozzászólások