Évának vásároltam évekkel ezelőtt születésnapra. Egész egyszerűen nem lehetett otthagyni a vällingbyi virágüzletben, mint ahogy választani sem lehetett mást, hozzám szólt a lényével, a halvány rózsaszín virágjával.
Otthon kiderült, hogy ”keleti virág”: estefele befordította a leveleit, befele, vagyis kardlapok lettek azokból, az egészet azért csinálta, gondoltuk, hogy éjszakára védje magát, s a párologtatást is beszüntesse. Viszont késő délután már takarodót fújt, ebből következtettünk arra, hogy két-három órával előttünk járó helyen született, Törökországban, Izraelben…ki tudja?
Virágozni a lakásunkban még csak egyszer virágzott. Akkor érezte jól magát, különben megviselte átköltözés, átültetés… Átültetéskor megvált gyökérzete felétől, ezt úgy heverte ki, hogy kis méretű leveleket hajtott. Aztán egyre nagyobbakat, míg végül elérte a régi méretet.
Most viszont…Van egy hete is, hogy a bikajoux levelei nem “vágták haptákba” magukat. Hanem maradtak éjszakára is nyitottan mint a többi növény…. Akkor most mi van? Mit jelez a bikajoux? Hogy nem érdemes védekezni, mert világvége van? Azt hiszed, kedves olvasó, hogy tréfálok, közben nem érint meg a világvége szele? Például hogy Kína atomfegyverkezik… Elég egy gombnyomás, és… De ezt a bikajoux a hálószobánkban honnan tudja?
***
Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.
Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Legfrissebb hozzászólások