Egy télvégi erdei séta, egy hóvirágcsokor vagy az öröm, amikor először pillantod meg a kert végében a csatakos fű közül nagy fehér fejével előbukkanó tavasz-hírnököt.
Régen az iskolában hóvirág csokorral köszöntötték nőnapon a lányokat. Annyi volt belőle, hogy nem is nagyon értékeltük. Aztán később, egy télvégi erdei séta alkalmával végre igaz valójában is elém tárult a fák között megbúvó hóvirágszőnyeg látványa. Akkoriban még csak hírből ismertem a derékfájást, mégis rögtön bevillant, hogy biztos jó sokat kellett hajlongani ahhoz, hogy az ügyes kezek szálanként összeszedjék és ezernyi apró csokorba rendezzék ezt a csodát.
Időközben védetté nyilvánították a hóvirágot és eltűnt a virágárusok pultjairól.
Most, hogy nincs kertem, az emlékeim közt kutatok, hogy felidézzem, de az is lehet, hogy kirándulok egyet a hétvégén.
Neked mi jut az eszedbe arról, hogy hóvirág?
Legfrissebb hozzászólások