2024-11-25
próza 10
T. Ágoston László: Pappék unokája
‒ No, Marikám, mit szólsz ehhez a Rádai Gyöngyihez? ‒ állította meg Ballánét a kisbolt előtt a barátnője, a kövér Takácsné. ‒ Hallottad, mit csinált a saját gyerekével?
‒ Hallani éppen hallottam, de fölfogni is képtelen vagyok. És ha meggondolom, hogy ez a ...
Nyírfalvi Károly: Macskák története
Thomas Bernhard emlékének
Egy hete érzem ezt a szagot. Nővéremmel, Judittal találtunk egyszer egy döglött vakondot. Már bomlófélben. Az bűzlött ennyire. Gyanítom, ez sem más. S amikor elszánom magam, hogy fűnyírás közben lemenjek az árokba, az első lépés ut...
Bábel Antónia: A tó tükre
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy erdőjáró meg a felesége. Az erdő közepén, csillogó víztükrű tó partján éltek takaros kis házban. Az asszony csodaszép volt, látta is ezt a tó tükrében, amikor vízért járt fényes vödreivel, és közben nevetve énekelt a tük...
Fellinger Károly: A NYÚLPATKÓ
Hej, a rézangyalát neki! Bizony erősen mulatott a szegény legény a kukoricacsárdában. Meg is feledkezett a csárda előtt álldogáló lovairól meg a kocsijáról. Amikor már jó kapatosnak érezte magát, úgy döntött, iszik még egy utolsó kupicával.
Eközben a helyi zs...
Gergely Tamás: Vadmalac a cenzúráról
Vadmalac megszólalni sem tudott, de komája kimondta kerek perc, hogy ez cenzúra. Ő így fejezte ki a nemtetszését. Csalódását, amiért a mesterét félretolták.
Mert az történt: Vadmalac előbb azt hitte, leragasztották a száját, de nem. Mindössze elhúzták előle a...
Bánki Éva: A SZABADSÁGRÓL
Isten sokszor törvények és szokások fölött áll, ezért támogatja sokszor a lázadókat. Hogy az isteni terv feltétlenül diadalmaskodjék, olyan emberekre is szükség van, akik hajlandóak a közösséggel szembefordulni ("odamondani", idegen nőket szeretni, véleményükk...
Hornyik Anna: Zacigyerekek
F. farkasszemet néz velem, tekintetével kérdezi: kibírod? Elfordul, s közelebb kerülök hozzá.
R. mosolygós szeme rám csillan, bizalmába fogad.
Sokan jártak-mentek nálunk, nem bírták ki a többnyire fiúkból álló kis csoportot. Zaci gyerekek – mondják magukról ...
Oláh Anna Réka: A HÓLÁNY
I.
Az áruház nyüzsgött a rohanó emberektől. A csillogó díszek mindent beleptek, vakító fényük még nagyobb kapkodásra késztette a vásárlókat, és elnyomta a sötétedő, szürke égen még épphogy áttörő napsugarak szépségét. Nem, rájuk senki sem figyelt. Mindenki a ...
Fellinger Károly: A garabonciás diák
Ott, ahol a sudár jegenyefák csúcsa megcsiklandozza az eget, van egy takaros falucska, Deáki. Szorgalmas emberek lakják, némelyikük a tűz, a szél, a föld és az ég nyelvét is megérti. Ez lett a kedvenc helye a mátyusföldi garabonciás diáknak, Matyinak.
Ez a Ma...
Gergely Tamás: MEG MIKULÁS
Vadmalac felült az ágyában, és ezt mondta: ”Jézus akarok lenni!” Ami alatt azt értette, hogy neki is varrjon Malacka olyan sipkát, mint amilyent Kismalac készít éppen az iskolai ünnepségre. Malacka fel fog azon lépni, ő az egyik manó, Télapó-öltözetben. Nem já...