2024-12-21
próza 10
Gergely Tamás: EGY MÁSIK DARAB
Komája fürkészőn figyelte a Vadmalac csülkét.
”Mi van?” – kérdezte Vadmalac. Majd hirtelen ötlettől vezérelve azt ajánlotta, hogy fogjanak kezet.
Kezet fogtak.
Ettől meglágyult a koma szíve, elmondta:
”A polgármesteré szennyezett. Mocsok tapad hozzá.”
”Vé...
Cseke Gábor: Nyári mesék (5)
Berci bátyó heteken át figyelte a gyümölcsfái körül legyeskedő méheket: hogyan fényképezhetné le a munka hevétől zsongó bogarakat, minél közelebbről?
A technikát már kikísérletezte. A szükséges eszközöket összeeszkábálta, kipróbálta, tökéletesítette.
Lep...
Mórotz Krisztina: Könnyű nyári zápor
Valamivel elrontottam a gyomrom, leülök egy lombos fa árnyékába, az éger oltalma alá. Beled kisvárosában vagyok, mutatja a térkép, a Kisalföld déli részén. Előttem egy ház, az első ház a falu végén. Jó itt megpihennie egy vándornak. Szunyátolós az idő, eső les...
Nyírfalvi Károly: Az emlékváros, avagy Kafka Beleden*
* Mórotz Krisztinának *
I read the news today, oh boy
About a lucky man who made the grade
And though the news was rather sad
Well I just had to laugh
I saw the photograph.
Paul McCartney: A Day in the Life
Valamivel elrontottam a gyomrom. Negyedik n...
Gergely Tamás: A pszichológus lába
Éva meséli, hogy az évente megrendezett könyvbemutatón a Polstjärnanban az egyik résztvevő, egy fiatal illusztrátor nő azzal kezdte bemutatóját, hogy elmesélte, hogy pszichoanalitikushoz jár. Az meg arra tanítja, hogy mindig a jelennek éljen.
Eddig semmi rend...
Bánki Éva útibeszámolója
Vonaton utazni romantikus. Ha az embernek szerencséje és hangulata van, egy kellő hosszúsági út alatt (jó könyvvel a kezében) találkozhat Anna Karenyinával, Esti Kornéllal, Lafcadióval, Miskin herceggel.
A bécsi Hauptbahnhof különösen izgalmas hely, újdonsült...
Gergely Tamás: AZ UTOLSÓ
Egy oszlop nekiment Vadmalacnak. A metró kijáratánál. Vadmalac fájdalmat nem érzett, csak valami zsibongást homlok tájon. Ezért nem is káromkodott, se nem haragudott, még meg is ölelte, az oszlopot. Gondolta, pihenjenek együtt.
S hát ahogy az esti fényben eln...
Bábel Antónia: A kavics és a rög
Egyszer az öreg kavics találkozott a fiatal röggel.
– Milyen gyönyörű vagy! – kiáltotta a rög. – Olyan sima a felületed, hogy öröm lehet kézbe venni. A benned lévő ércek úgy csillognak, akár a gyémánt. Bezzeg én… – szomorodott el a rög.
– Mondd, kis rög, m...
T. Ágoston László: Jusztinka néni vízcsapja
Jusztinka néni, vagy közismert nevén Lakatos Róbertné a Kossuth Lajos utcából, éppen halni készült. Nem volt ez valami rendkívüli dolog, hiszen így november tájékán minden őszön kiment az urához a temetőbe, és elsuttogta a fejfának, hogy „Robikám, jövök utánad...
Kovacsics Zsuzsanna: Mi jut az eszedbe, ha azt mondom: bazsalikom?
Nem tudom, te hogy vagy vele, nálam mindig van belőle egy cseréppel a konyhaablakban. Imádom az illatát! Szoktál olyat csinálni, hogy lecsípsz róla egy levelet és csak úgy morzsolgatod, szagolgatod az ujjaid között? Isteni illata van! Megbolondítja a salátákat...