2024-11-25
próza 10
Gergely Tamás: KETTŐS
Kérdezi Vadmalac, hogy ezt ki csinálja? ”Mitől ki is, meg be is?”
Magától kérdi, s válaszra nem kíváncsi, se a magáéra, se esetleges máséra. Illetve tudja. Tudná, ha akarná, de úgy dönt, nem nyitja meg annyira a tudatát, hogy meg is fogalmazza.
Ő már ilyen, ...
Mórotz Krisztina: A KULCSOK ŐRE
Az íróasztalnál ülök. Jön megint az apám csoszogva, egy halom kulcsot lóbál nagy karikán, úgy császkál reggel óta szobáról szobára. Gyermeki arc, együgyű mosoly. Dünnyög. A bal zsebéből kilóg egy kétes tisztaságú zsebkendő. Demencia, időskori elbutulás, ez már...
Márffyné Horváth Henrietta: Autóbuszos kirándulások margójára
Egy hét leforgása alatt két gyerekem ment el hosszabb útra, és én már magam előtt is szégyellem saját magam, mert talán túlzottan féltem őket.
Iskolás koromban rengetegszer kirándultunk, jobbára autóbuszokkal. Régi Ikarus buszokkal, melyek némelyikét csak a c...
Maróti Ildikó írása
A lány ünneplőben, de felszabadultan forog, a srác is öltönyben persze és megkérdezi, hogy a száz pontból mennyi marad, ha mindenből kettest kap. Húsz-valahány, mondja a lány, és lelassul a forgása.
Érettségizők.
A háttérben akác virágzik, és rigók fütyülnek...
Gergely Tamás: Autós félpercesek – Chrysler
* Mire gondolt az író? *
Az ötlet egy-egy íráshoz különböző helyeken száll meg, s még csak az sem kell, hogy különösen nyugodt állapotban legyek, mondhatnám azt is, hogy állandóan bekapcsolt állapotban leledzik az agyam, s ha valami új akad, azonnal felfede...
Gergely Tamás: a “Beüvegezett félpercesek”
* Mire gondolt az író? *
Az első igazán kellemes nap volt a teraszunkon. Május elseje, ha jól emlékszem. Kelet-Európában már meleg van, látom az esti híradóban, de nálunk Svédországban csak nem akart megjönni a meleg. Igen ám, de egy évvel ezelőtt beüvegez...
A nap levele
Dráva jó szüleim,
nem ittam alkoholt, nem vettem Bo-drogot, de Marcal az önvád, és ezért írok e folyóiratban, akkor is, ha néha Zagyva az egész, mert Ipoly nehéz hallgatni, mint beszélni folyó ügyeinkről, ha híd akarsz lenni, taposnak majd rajtad, ezt olvasta...
Gergely Tamás: Sakktörténet?
Ő tanított meg sakkozni, öt éves alig múltam, a brassói román tanító. Unta magát, kiültünk hát az U alakú tömbház udvarára játszani, a többi gyereknek kevesebb türelme volt.
Én nemcsak azt nyertem ezáltal, hogy a nyári tábor első játékosaként ünnepeltek, hane...
Kovacsics Zsuzsanna: Mi jut az eszedbe, ha azt mondom: ünnep?
Volt idő, amikor úgy vigyáztam féltett dolgaimra, hogy csak nagyon ritkán használtam őket. Ilyenek voltak az ünnepi ruhák. Nagy becsben tartottam mindegyiket, már az is ünnepnek számított, ha titokban felpróbáltam őket. Aztán volt, hogy nem jól sikerültek az ü...
Fellinger Károly: RÓZSAILLATÚ NÁDSZÁLKISASSZONY
Hol volt, hol nem volt, élt Zsigárdon egy rózsaillatú nádszálkisasszony. Telis−tele volt a kertje rózsatövekkel. Amikor virágoztak, a gyönyörű leány egész nap a rózsák között sétált, ápolgatta, becézgette őket. Végül a bőrének is rózsaillata lett. A virágzó ró...