2025-02-03
Próza (10 talált bejegyzések)
Szuhay-Havas Marianna: A bizalomról és a boldogságról
Az óvodából hazafelé délutánonként megálltunk ennek a háznak a kerítésénél, hogy Lola játszhasson egy számunkra ismeretlen család kutyusával.
Az idős tacskónak volt egy teniszlabdája, amit azonnal keresni kezdett, ahogy észrevett minket.
Minden alkalommal, a...
Bánki Éva: VANNAK-E MADARAK?
Egy döbbenetes összeesküvés-elméletről kapunk itt hírt:, a "madártagadásról". Erre bármelyik nemzedékembe tartozó ember azt mondaná: nyissátok föl a történelem könyveket, és nézzetek meg, vannak-e madarak az ókorban és a középkorban! De aki tanított egyetemen,...
Maróti Ildikó: A madarakról és a zenéről
A madár akkor szólalt meg, amikor a gitáros, Estas Tonne befejezte a zenélést a gótikus templom előtt, és fütyülni kezdett.
Az énekesmadár arra válaszolt, egyértelmű volt.
Mindenki mosolygott...
Eszembe jutott, a madarakról az hírlik, nagyon pici az agyuk, ...
Maróti Ildikó: Arról, hogy milyen ez a tavasz
A nő az elsőről azzal csöngetett be, hogy elzárják a vizet tíztől egyig, mert szerelő érkezik hozzá. Éppen elkészültem a tejfölös uborkasalátával, jó fokhagymás. A mosáshoz is hozzáfoghatnék, de ha nincs víz. :) A kettős végtelen fogalmáról értekezik velem val...
Gergely Tamás: HIDROGÉN
Vadmalac a komát a vízparton találta. A furcsa nem is az volt, mert tudta, hogy a természetet szereti, hanem hogy arca lila, mint a cékla.
– Mit csinálsz? – kérdi tőle.
Mire a koma:
– Mit nem csinálok? Nem veszek levegőt.
Vadmalacot meglepte a válasz, hisz...
Maróti Ildikó: Anyák napja
Anyák napja és "orgona virága", és giccsbe hajló, ujjal elkent felületű piros szívecskék, amiket te adtál. Emlékek arról, amikor a világos blúz átnedvesedik mellmagasságban, mert sírni kezd a kisbabád.
A meglepetés, hogy nem csak a sajátodéra reagál így a tes...
Gergely Tamás: GÁT
– Pléh a szívem – szólal meg Vadmalac, de van Malackának ez ellen egy tromfja:
– Az már volt, évekkel ezelőtt mondtad.
Vakarja Vadmalac a bozontját:
– Na jó, hát akkor beton. Gát.
– Azt meg hogy érted?
– Hát hogy nem engedi hozzám a tragédiát. Még egyes e...
Maróti Ildikó: Zsá
Zsá, az azt jelenti, igen. Hogy milyen nyelven, azt sose tudom meg, hacsak ti meg nem mondjátok.
Egy zajos bevásárlóközpontból menekülök el, ott hallottam. Arisztotelészre gondolok, aki azt vallotta, hogy a bölcs ember ösztönszerűleg igénytelen, mégis gyakran...
Gergely Tamás: SÁRGA
Álmában Vadmalac csak ült, mint egy télire eltett sós uborka. Annak, hogy ült, nem volt tudatában. A sós uborka helyett ő egy kasztent említett volna, fából készítettet, ami nyugvó állapotában legalábbis érzéketlen, de hát az említéstől ő hol állt…
Kérdezték,...
Maróti Ildikó: Miért kaptuk az időt?
"Ne félj, higgy!" Ez van nagy betűkkel ráírva az idős úr hátán lévő kartonra. A mellkasára is, és madzaggal átkötözött túlkoros szendvicsemberként ácsorog maszk nélkül a szigeti bejárónál.
Az az idős afrikai kikuju jut eszembe valamiért, aki megkérdezte a rep...