2024-11-14
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: Pezsgő
Malacka a pezsgőt szereti, úgyhogy Vadmalac is azt issza, közben elmélkedik. Még mindig el tud csodálkozni azon, hogy szőlőből készítik, s hogy pezseg. Mitől? A buborékokat bele ki dugta?
Két kortyolás közben a felhőket is figyeli, olyan a mutatványuk, akár e...
Boér Péter Pál: Elfekvő
Talán száz évvel ezelőttről maradt rájuk a terem, amiben harmincnyolcan nyomták az ágyat. Lajos bácsi, balról a hetediken, épp a terminális légzéssel kínlódott. Középen, egy asztalnál üldögélt Judit nővér, aki hol az egyikhez, hol a másikhoz szólt kedvesen, má...
Kerecsényi Éva: A boldogságról
Sokan őrült módon, szinte megszállottan keresik a boldogságot, akár az elveszettnek hitt szemüveget. Tűvé tesznek érte mindent. Felállnak a szék tetejére, benéznek az ágy alá, kihúzkodják az összes fiókot, csak a tükörbe felejtenek el belenézni. Pedig az a biz...
CSEKE GÁBOR: A tuskó (gyermekregény)
1. SANYÓ ÉS KORMOS
Mikor a kis Sanyó megszületett, ősz volt, s hűvös esők mosták-fürösztötték a falut őrző három óriási dombot, úgymint: a Sashegyet, a Szőlősdombot meg a Juhost. Ezek a dombok akkorák voltak, mint egy-egy hatalmasra kelesztett cipó, s valah...
Maróti Ildikó: Karácsony az iskolában
A mai nap az iskolában a Karácsonyról szólt, a gyerekeknek, és persze nekünk is nagy örömöt szerzett a hóesés.
Egymás megajándékozása kicsit mókás tartózkodással történt.
Én szerettem volna megölelni, akitől kaptam a meglepetést, csak hát... - kezd mentegető...
Gergely Tamás: FIASTYÚK, FÉNY
A koma olvasta valahol, hogy a fény a Holdat tour-retour egy óra alatt teszi meg.
Vadmalac elcsodálkozott a dolgon, legalábbis úgy tett, mintha elcsodálkozott volna, s csak annyit jegyzett meg, hogy jó zseblámpája lehetett annak, aki a fényt a Holdra irányíto...
Gergely Tamás: SZÜRKE ÉG
Már egy hete a szürke ég kínozta őket. Vadmalacot nem vigasztalta semmi, hiába próbálta komája jókedvre deríteni.
”Van Nap, hidd el, ott, a felhők fölött.” Vadmalac csak morgott, komája folytatta: ”Ha nem sütne, vagyis ha nem létezne, ha felrobbant és elszáll...
Boér Péter Pál: Süntelenül
A dombtetőn, a völgy árnyékos oldaláról, egy ritkás, hosszú borostájú szerzet figyelte a felé közeledőt. Nagyon szép volt az a völgy, ahonnan araszolva döcögött felé valami olyasmi, mint a mesebeli kis gömböc. Gyakorlott szeme, messzelátó nélkül is észrevette ...
Gergely Tamás: Szem szőlő
Hátizsákommal nem akarok bemenni a zöldségek közé, a műanyagkosarak mellett várom hát, hogy Éva vásároljon. Onnan pillantom meg a zöldségest, az egyiket, mert ketten vannak. A kisebbiket, valószínűleg kisebbik testvért, aki ritkán áll a kasszánál, inkább rende...
Maróti Ildikó: A reményről és a vágyakról
Ajándékozz reményt! - olvasom egy aluljáróban, a gitározó srác mellett, aki szintén reménykedik, hogy megtelik a sapkája apróval.
Rilke írta "Sohase feledd, hogy kívánj magadnak valamit! Ebbe sohase szabad belefáradni. Beteljesedés, azt hiszem, nem létezik, d...