2024-12-23
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: VADMALAC MEG A VÍRUS
A koma különös pozícióban találta mentorát. Egészen pontosan: fekve. Karja kinyújtva ugyan, mint egy repülő szárnya, másként szorozva a dolgokat: a legkisebb felületet célozta meg.
Kérdezi tőle:
- Mit csinálsz, komám?
Hát hogy a padlóra fekve és minimális k...
Maróti Ildikó: A képzeltről
"A születés előtti, és a halál utáni állapot között az emberi lét egy perc, amely, mint egy kiáltás, egy rövid pillanatra darabokra töri a végtelen csöndet, hogy aztán újra eggyé váljon vele."
Egy szufi zenét elemző szövegben találtam. Szép, ahogyan az is, ...
Maróti Ildikó: Állandóságról és változásról
Farsangot ünnepeltünk iskolánkban, a gyerekek saját készítésű palacsintájukat árusították, jelmezekben vonultak, csoportjaikkal zsákban futottak, meg másféle ügyességi játékban vettek részt, végül táncoltak, még egy diagnosztizáltan autista fiú is rizsporos pa...
Gergely Tamás: NEMZET
A koma már hetek óta transzban élt, Vadmalac hagyta, hogy beszélje ki magából a feszültséget.
– Mert ha szétszakadt a nemzet, s mindkét fél ”nem”-et mond a másikra, akkor az nem nemzet. Még ha a neve azt is mutatja. Ahhoz, hogy nemzet legyen, “igen”-t kell mo...
Nyírfalvi Károly: Léptei nyomában
Hosszabb sétára készült. Aznap is a kertből indult, leült az asztalhoz, fejben és papíron megtervezte az útvonalat, beleszámolta az eltévedés kósza esélyét is.
Alkonyodott, amikor kilépett a kapun. Még látta merre indul, még alig kelt fel a hold, és alig ment...
Gergely Tamás: Oldott
Saját lelkiállapotát Vadmalac színekben képzelte el. Talán mert éppen virrasztott, s nem akart zavarni a lámpagyújtással, vagy mert benne egy festő veszett el.
Szóval az alapot, tónust, gondolatot előbb vörösnek képzelte el. Balról indult, és a felület kéthar...
EUGENIA S. LEE: Nem mindennapi mindennapok Dél-Koreában 34.
Annak idején, fájt a térdem, az tűnt a legnagyobb problémának. Igaz, probléma azóta is, de érdekes módon vesztett a jelentőségéből, mert rohamosan elkezdett romlani a látásom. Azóta is oldalazva megyek lejtőn, és lépcsőn, esetleg a férjem hátán, de mégis vissz...
Maróti Ildikó: A háláról
Ha megpróbáljuk visszaidézni életünkben azokat a pillanatokat, amelyekben majdnem rajtavesztettünk, a szerencsés véletlennek tulajdonítjuk, hogy túléltük.
Kintről most behallatszik a madarak éneke, mintha május lenne. Nem volt ez így mindig. Egyszer még, ...
Gergely Tamás: Már második napja…
…zuhogott az eső, Vadmalacék gátat építettek a ház elé, ne öntse el őket a Nádas. Segített nekik a komájuk is, talicskázott. Vadmalac megfigyelte, hogy minden fuvar után keresztet vet.
Kérdi tőle:
- Mit akarsz ezzel mondani?
Leereszti a koma a talicskát, úg...
Bánki Éva különvéleménye
Ez a férfiú nem a legújabb Mester és Margarita ellenállhatatlan Woland professzora (karjában macskájával, a sátáni Behemóttal), hanem az egyik legnagyobb orosz (ukrán?) nyelvész, Jurij Knorozov, a maja írás egyik megfejtője, A maja papok titkai című ismeretter...