2024-11-14
2 perces (10 talált bejegyzések)
Maróti Ildikó: Karácsony az iskolában
A mai nap az iskolában a Karácsonyról szólt, a gyerekeknek, és persze nekünk is nagy örömöt szerzett a hóesés.
Egymás megajándékozása kicsit mókás tartózkodással történt.
Én szerettem volna megölelni, akitől kaptam a meglepetést, csak hát... - kezd mentegető...
Gergely Tamás: Szem szőlő
Hátizsákommal nem akarok bemenni a zöldségek közé, a műanyagkosarak mellett várom hát, hogy Éva vásároljon. Onnan pillantom meg a zöldségest, az egyiket, mert ketten vannak. A kisebbiket, valószínűleg kisebbik testvért, aki ritkán áll a kasszánál, inkább rende...
Maróti Ildikó: A reményről és a vágyakról
Ajándékozz reményt! - olvasom egy aluljáróban, a gitározó srác mellett, aki szintén reménykedik, hogy megtelik a sapkája apróval.
Rilke írta "Sohase feledd, hogy kívánj magadnak valamit! Ebbe sohase szabad belefáradni. Beteljesedés, azt hiszem, nem létezik, d...
Maróti Ildikó: Indiánok vagyunk mindannyian?
A mezítláb sétálás felsértette a talpam, panaszkodik a srác.
- Ha indián lennél, megszoknád, mosolygok.
- De én ember vagyok. - tiltakozik.
- Ők is azok. - mondom.
- Úgy értem, normális ember. - védekezik tovább.
Nem ismerheti a Nagy indiánkönyvet, meg a ...
Maróti Ildikó: A jóról és a rosszról
Élni az egyik legritkább dolog a világon, mert az emberek többsége csak létezik. - írta a filozófuscsászár, Marcus Aurelius és eszembe jut, hány olyan más kultúrájú, ismeretlen embert láthatunk utazásaik során, akik egész nap csak szemlélődnek, és bámészkodásu...
Maróti Ildikó: Arról, hogy hol szabad a lelkünk
Sárgabarackfára, telis-tele érett gyümölcsökkel, ott, az erdő szélén, ahol egyikünk sem számított.
Ettük a mézédes gyümölcsöt. A Nap átmelegítette őket. A réten egy pici szőke kislány virágot szedett, odaszóltam neki, kér-e.
Futott keresztül a réten - filmsz...
Maróti Ildikó: A jó levegőről
Ez a kép eszünkbe juttathatja a gyerekkori őzeket, álltak a kis üvegnek látszó burában, és ha megráztuk, hullott rájuk a sűrű, fehér műanyag hó.
Rém giccses volt, de mégis annyira vonzott.
De ez a kép sokkalta szebb, a folyó folyik, az őzek valódiak.
Most, ...
Maróti Ildikó írása
Apukája éppen azzal dicsekszik, hogy a kislánya milyen ügyesen tud már zoknit felvenni, cipőfűzőt bekötni, amikor a kisgyerek az orrom alá tolja mindkét cipőjét, hogy segítsek neki fölvenni.
Cserébe kapok majd egy szépen fejlett csigát, házastól.
Az közismer...
Maróti Ildikó: Arról, amire szükség van
Ahogy hallgatom a mögöttem háborgó nő hisztérikus kirohanását, muszáj kicsit előbbre lépnem, annyira felindult.
- És képzeld, a két hajléktalan nekiállt csókolódzni. Majd fölfordult a gyomrom tőlük.
Nehéz ilyenkor nem nyilvánítani véleményt.
Igaza volt Szer...
Maróti Ildikó: Az időről
Előbb egy asszony jön velem szembe, szerencséd lesz, hogy miben, megtudod, ha megállsz. - kiabálja.
Vidáman kikerülöm, mint a tangát áruló férfit, aki szerint nagyon trendi az áruja, jól járok vele.
Eszembe villan egy filmsztárosan jóképű férfi levele.
A pr...