A svéd napilap, a Dagens Nyheter közöl egy fotót, mely a képaláírás szerint az észak-koreai kommunista párt kongresszusára érkezett delegációt hivatott bemutatni. Tábornokok és sötét nyugati kosztümbe öltözött politikusok haladnak egy csupasz falú hangárban, mindenikük kezében útitáska, mintha éppen most szálltak volna le ugyanarról a vonatról.
Valahogy úgy néz ki ez az együtt-érkezés, mint ahogy az ISIS (IS, Dázs) osztagai haladnak a sivatagban, csak fekete zászló helyett a tábornokok melle díszplecsnivel dekorálva, a politikusoknak a szívük fölött jelvény, ahogy az észak-koreai romantikát ismerem, a két vezető Kimmel a közepén…
Ezek az emberek fogják véresre tapsolni a tenyerüket, ezek szavazzák meg az esetleges új törvényeket, ha Dzsong Un böfögni méltóztatik a bőséges kajától, hát talán még azt is… Mit is tennének… Beálltak, beállították őket a sorba, saját életük, családjuk élete, hetedíziglen a rokonaiké függ attól, hogyan viselkednek. Ők tudják ezt, ők tudnak a lágerekről, ahol emberek ezreit tartják, mert hibáztak maguk vagy a hozzájuk közel állók. Ők tudják, hogy ami nekik kijár – egyik sem sovány, nyilvánvalóan a legfelsőbb kasztok egyikébe tartoznak -, az nem jár ki mindenkinek, sőt, egyesek éheznek.
Biztosan azt is tudják, hogy helytelen az a politika, amit a jelenlegi vezetőség folytat, hogy népellenes, hogy briganti bűnösök kezében a hatalom. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy átérzik-e, hogy maguk is bűnösök… Nem ölnek, mégis gyilkosok…?! Olyanok azzal a rezzenéstelen arccal, a maszkkal az arcukon, mint a Star Wars hadserege, nem emberek ők, hanem robotok…
*
Újabb naplórészlet Az én Koreám című, rövidesen megjelenő kötetből, melyben a szerző két diktatúrát: a Kim-dinasztia Észak-Koreáját és Ceausescu Romániáját hasonlítja össze. Egyéb részletek a Káfé Főnix Irodalmi és fotóművészeti lapban olvashatóak.
*
Előző részek:
Legfrissebb hozzászólások