Olvasom, visszamenne az időben és jóvátenné a hibáját egy politikus, az Európai Tanács elnöke, aki törökországi tárgyalása során nem adta át a helyét egy hölgynek, aki történetesen az Európai Bizottság elnöke. Gondolhatjuk, hogy az iszlám államvallású török vezetés számára ez nem nagy hiba. Az európaiak szerint viszont igen. Ki szeretné javítani a hibát, mert álmatlan éjszakái vannak miatta, nyilatkozta a Reutersnek.
Egy kisfiú jut eszembe erről. „Vissza kell menni az időben, és szólni, hogy vegye elő Jézus a jedi kardját, és akkor nem ölik meg. Ezt hogyhogy nem csinálta meg, amikor nekem karácsonyra annyi ajándékot bírt hozni?”
Egyszer ügyeletben kérdezte ezt a gyerek, aki nagy harcos és esküdözött, hogy ő készít magának egyet.
– Ha nekem jedi kardom lenne, először a vírussal bánnék el, mert ez a jelenben garázdálkodik. Aztán én is visszamennék kicsit az időben.
De meddig? A rendszerváltásig? Az oroszok bejöveteléig, a német megszállásig? A weimari köztársaságot erősíteném, és itthon a polgárosodást, a közoktatást, tudományos élet fejlődését, az emancipációt, Szálasit, Hitlert, Sztálint visszatolnám a nemlétbe. Még messzebb? Az Oszmán Birodalmat is megszüntetném és a Habsburg elnyomást, de közben rájönnék, a múlt megváltoztatása nem korlátozódhat csak Európára, és a magyaroknak káros, rájuk bajt hozó eseményekre.
Az inkvizíció, az indiánok, az afrikaiak irtása, a gyarmatosítás, az önkény ezerféle fajtája mind megszüntetésre vár. Meddig kell visszamenni az időben? A nők és gyerekek kizsákmányolása
mikor kezdődött? A magántulajdon megszüntetése volna mindenre a megoldás? Mennyi kérdés vár megválaszolásra!
Jól írta ezt Csokonai Vitéz.
Megvan, talán az ókori görögök! Hiszen a demokrácia fogalma is tőlük származik. Platon, Szókratész és a többiek. De nem, jut eszembe, a kiváltságosok ott is a szabad férfiak voltak, és a nőknek ott, akkor sem jutott önrendelkezési jog. Jedi kardom bizonytalanul megáll a levegőben. Nincsen hová visszamenni az időben, már abban a bizonyos Bibliában emlegetett nagy kertben eltévedtünk.
Most kell, ilyen körülmények között, ezekkel az adottságokkal, tudásunkkal kezdeni valamit, mert nem tudunk visszamenni az időben, hiába is szeretnénk.
***
Maróti Ildikó Esztergomban született, rajztanár, előtte nevelőintézetben dolgozott. Foglalkozott ruhatervezéssel is, a pedagógusi pályára tavaly tavasszal tért vissza. Írásairól így vélekedik:„Tulajdonképpen csak megosztom a világban látott-tapasztalt dolgokat, ebben rejlik némi nevelői szándék.
Alapélményem, hogy a világ nagyon gazdag, és a hozzá fűződő gondolatok, érzések artikulációja során sokat tanulhatunk magunkról. Ezeket a finoman hangolt érzéseket mindenkinek meg kellene tanulni megfogalmazni, ez segít hozzá tudatosodásunkhoz. Számomra az irodalom a legfontosabb érzékenyítő erő, a leglényegesebb. Olyan szellemi termék, ami erőt ad a mindennapok tompító hatásának elviselésére. Ezért sokat olvasok, és rengeteg filmet nézünk barátaimmal. Voltaképpen az lenne az ideális, ha mindenkinek lenne saját naplója.”
Legfrissebb hozzászólások