Körbevesz a ház,
mint csigát a mész.
Keringő vérem néma köreitől,
nem dobol
nem lüktet a testem.
Itt megleltem a csöndem,
a tető könnyű fölöttem,
ellakom alatta,
mint a csiga néha kidugom a fejem a napra.
A házam nem hagyom el soha,
cipelem mindenhova,
ha átmegyek a réten
a városok villany-tüzében
kivilágított szívemet mindenki látja
gyorsan visszabújok a házba,
hogy megvédjék a malterral takart téglák
puha testem
megcsontosodott magányát.
Lövei Sándor költő
1975-ben született Püspökladányban. 199o-óta publikál. Versei a debreceni Hajdú-bihari Naplóban jelentek meg. Később hetilapokban és folyóiratokban is. 31 kötete jelent meg. Utolsó három kötete Péreli Zsuzsa Kossuth-díjas Kárpitművész alkotásairól szól. Új kötete “Az idő távolából” 2o2o.
Lövei Sándor alkotásai a Lenolaj.hu oldalán.
Legfrissebb hozzászólások