Ha a nappaliból kinézek, két dolgot látok: a metró végállomását, továbbá a mellé épített garázs tetejét. Ez utóbbi azért kedves nekem, mert ott áll a kis Chryslerünk, a szürke karakteres kocsi, amit a fiunk ”Silver kryssare”-nek vagyis Ezüst cirkálónak nevez.
A garázs nagy, sok minden történik rajta – egész nap elnézhetném, hogy jönnek-mennek a gépkocsik. Amikor esik, kissé nehezen folyik le róla a víz, alul van méretezve a lefolyó csatornája. Úgyhogy meggyűl a víz, porral keverve latyakot eredményez, amit felszáradva jó összelapátolni.
Valaki meg is tette nemrég: összelapátolta, de ott is hagyta az összelapátolt kupacot a fal tövében – a Fennvalóra vagy a garázs tulajdonosára bízva az eltüntetését, nem tudom. A kupacon egyszercsak valami zöld jelent meg. Kikelt egy növény, aminek a magját talán a madarak hozták. Kikelt, egyre növekedett, szép zöld folttá vált, öröm volt nézni innen, az ablakunkból.
Aztán ma hív Éva, hogy nézzem meg a csodát. Felteszem a szemüvegem, s hát látom, hogy virága van a kupacnak: sárga, mint a repce, de nem repce, hanem valami burján, vadvirág. Akarom mondani… kupacvirág. A felhők öntözik, mi gyönyörködünk benne.
***
Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).
Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Gergely Tamás rovata a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások