Gergely Tamás: MÁS

Bodor Pál emlékére

”Mi…” – mondta, de már az első szónál megállt. Hol vannak, hova tűntek? – gondolta. El. A földbe. ”Kinek a nevében beszélek, azaz kinek?”
”Már nem is értik, a ’mi’ divatjamúlt, egymás ellen harcolnak, kik ezek?”
”Mi építettünk” – gondolja.
Meg azt is: hogy a történelem olyan, mint egy kerék. Ami ”van”, abból lesz a ”volt”, s a ”vanvolt” elfordul.
Letűnik.
Más lesz az igazság.
Lefele néz, a földbe üzen: ”ugye, így igaz, Géza?”