A családunkban sokszor emlegetünk egy történetet, nevezetesen Silberngel Elíz esetét. Ő az ükanyám volt, és egy legendás túlélő. Számtalan történet maradt fenn arról, hogy hányszor kellett újra és újrakezdenie az életét, fognia a családját, összepakolnia a megmaradt értékeit, elköltöznie, és új életet kezdenie. Újra és újra.
Ha rosszabb napjaim egyikét éltem meg éppen, mindig az adott erőt, hogy tudtam, nem elbuktam épp, hanem próbálkoztam. Anyuval mindig az volt a legnagyobb dicséretünk egymásnak, ha csak annyit mondtunk, fej a fejjel, igazi Silbernagel vagy.
Mert fogtuk magunkat, felemeltük a fejünket, és tettük a dolgunkat, ki tudja hányadszorra.
Hogy mit látott ebből a nagyvilág?
Na kérem szépen, itt van a nagycsavar, mert mi vagyunk azok, akik, ha kellett, felásták a kertet, kifestették a lakást (ez anyu volt) kereket cseréltek, fékbetétet, ethernet kábelt roppantottak, kétajtós szekrényt cipeltek egyedül, és 4-5 órás alvással tripla műszakban értek rá minden családi és baráti szívességre. Nekünk sose volt szabadnapunk, sose volt olyan nap, amikor ne terveztük volna előre az esetleges programokat, ,,hátha menni kell’’ jeligére.
Viszont, ugye, mint minden éremnek két oldala van, és megsúgom a titkom.
Az erős emberek nem lehetnek gyengék, nekik sosem lehet rossz napjuk, ők nem kérnek segítséget, egy kezükön meg tudják számolni, hogy hány igaz barátjuk van, hányszor kaptak a életben könnyekig megható segítséget, sosem kérdezik meg tőlük, hogy hogy vannak, mert minek, hiszen ők mindent elbírnak… Őket sosem látod sírni, mindig minden helyzetben előtérbe helyezik a mások problémáját, még akár úgy is, hogy a saját megoldandó feladatukat a háttérbe szorítják. Ha jobban belegondolok, mindig háttérbe szorítják. Nem tudnak nemet mondani. A szótárunkban nem szerepel az önzés szó, és olyan szociális érzékenységgel vannak megáldva, hogy emiatt mindennemű kicsinyesség és önző viselkedés a lelkükbe mar.
Elcsépelt egy mondás, hogy vedd fel a másik cipőjét, és járj benne csak 1 métert, mert utána baromi gyorsan fogod visszavenni a sajátodat.
Ez a fordított tükör. Az emberek ebben a kifordult világban nem is gondolnák, hogy azok, akikre nap mint nap támaszkodnak, milyen belső démonokkal küzdenek meg.
Úgyhogy, ha legközelebb összefutsz velem egy bevásárlás kapcsán, mikor 4-8 szatyor lóg minden végtagomon, kérlek segíts vinni, mert 34 éve rendületlenül hiszem azt, hogy nem halt ki az önzetlen segítség az emberiségből, és mert annak ellenére, hogy Silbernagel Elíz módjára felemelt fejjel, és mosolyogva sétálok épp, néha nekem is szükségem van a segítségre, hogy megkérdezd, hogy vagyok.
Legfrissebb hozzászólások