2026-02-03
próza 10
Gergely Tamás: KÖNNYCSEPP
A könnycseppet akkor érezte meg, amikor az már az orra nyerge felé gördült. Két csepp volt különben, páros, az egyik veszélyben, hogy lefele az arcán keresztül a füle irányában tűnik el. Míg a másik megáll az orra és a pofacsontja közti gübüben.
Azt, hogy az e...
Barta Zsolt: Fekete macska
Arra ébredtem, hogy egy nagy fekete macska ül a nyitott ablak párkányán.
– Sicc! – mondtam neki felriadtamban.
A macska nem reagált, csak nézett kerekre nyílt szemeivel.
– Sicc! – próbálkoztam újra.
– Micsoda szókincs – mondta a macska s azzal eltűnt.
***
Ba...
LACKFI JÁNOS: TÁVGYÓGYÁSZ ÉS FEKETE MACSKA
Magyar ember nem babonás. Hogy is lenne az, mikor fel van világosodva, és figyelemmel követi a tudományos életet, különös tekintettel arra, hogy magyar kutatók feltalálták a benzin helyett levegővel közlekedő autót, a levegő helyett földben suhanó rakétát, no ...
Gergely Tamás: SÓHAJ-FELHŐ
Egyetlen kis felhőt láttak az égen, Malacka szerint az olyan volt, mint egy sóhaj.
Sóhaj az égen?
Vadmalacnak minden érzéke maximálisan kezdett működni, szőre nyakán, fején az égnek állt. Azt mondta – hangosan vagy csak magának, nem is tudta, ugyanis hirtelen ...
Maróti Ildikó: Kívánságokról, álmokról és arról, hogy hol a legjobb
Hallottam egy kisfiútól, hogy létezik egy másik világ, ott él egy fa, ami a rossz álmokat őrzi, néha elalszik, és akkor lábujjhegyen előlopakodnak a rossz álmok. Az elsős gyerekekben hihetetlen fantázia, és szeretet tud megnyilvánulni. Tavaly helyettesítettem ...
Gergely Tamás: KROKODIL
– Olyan, mint egy krokodil, egy óriás krokodil.
A társának mondta ezt Vadmalac, Malackának, amikor a házukkal szemközti szigetről beszéltek, s valóban: olyannak tűnt az, mint egy nyugvó, azaz prédára leső hüllő.
No, de felkapta a szót a Koma, lehajolt Kismalac...
Gergely Tamás: Október 6.
Vadmalac azon töprengett, hogy neki kötél vagy golyó járna…
Félt mind a kettőtől. Egyrészt egy filozofikus félelem tartotta fogva, hogy valami véget ér. Valami, aminek nem szabad.
Másrészt a fizikai fájdalomtól őrült meg.
“Feláldoznád az életed?”, kérdezte ekk...
Maróti Ildikó: Az állatokról
Az iskolában tavaly járt egy madarász is. Ízesen vidékies hanghordozása sokáig téma volt a gyerekek körében, mutatványai hatására páran állatgondozók szerettek volna lenni, a többiek csak bámulták, mennyire ért a madarak nyelvén.
Pár órára foglalkoztatta a gye...
Gergely Tamás: ERGO
Kedvenc fotelében terpeszkedett, az ablakon keresztül a kis juhart bámulta, az a könnyű légmozgástól épp himbálózott.
Nem forgott a fotelben, Vadmalac, még a fejét sem fordította.
”Ha teljesen mozdulatlan maradok – mondta magának –, az Idő nem vesz észre. Elsu...
Maróti Ildikó: A népmesékről
Azt remélem, H. Bosch mester megbocsájt nekem azért, mert itt festménye nem színhelyes, sőt, elmosódott, hasonlóan a tegnapi kirándulás tájaihoz a ködös hegytetőkön, illik annak a hét csodás, izgalmas magyar népmesének a hangulatához is, amiket este olvastam. ...