2024-04-17
próza 10
Szuhay-Havas Marianna: A bizalomról és a boldogságról
Az óvodából hazafelé délutánonként megálltunk ennek a háznak a kerítésénél, hogy Lola játszhasson egy számunkra ismeretlen család kutyusával.
Az idős tacskónak volt egy teniszlabdája, amit azonnal keresni kezdett, ahogy észrevett minket.
Minden alkalommal, a...
Gergely Tamás: HIDROGÉN
Vadmalac a komát a vízparton találta. A furcsa nem is az volt, mert tudta, hogy a természetet szereti, hanem hogy arca lila, mint a cékla.
– Mit csinálsz? – kérdi tőle.
Mire a koma:
– Mit nem csinálok? Nem veszek levegőt.
Vadmalacot meglepte a válasz, hisz...
Gergely Tamás: GÁT
– Pléh a szívem – szólal meg Vadmalac, de van Malackának ez ellen egy tromfja:
– Az már volt, évekkel ezelőtt mondtad.
Vakarja Vadmalac a bozontját:
– Na jó, hát akkor beton. Gát.
– Azt meg hogy érted?
– Hát hogy nem engedi hozzám a tragédiát. Még egyes e...
Maróti Ildikó: Arról, hogy mi lenne jó
- Az lenne jó, ha az iskola udvarán volna egy nagy medence, és abba ugrálhatnánk fejest, azt mondják erre az időre, hogy jó idő, de szerintem nem az, mert dögmeleg van. - mondja egy szuszra a fiú, aki otthon unta magát, mert minden játékával játszott már, soka...
Gergely Tamás: BEPOROZ
Bámulta az eget, figyelte, hogyan szállnak a sirályok. Egy kis katicabogarat is észrevett, az egy ideig a beüvegezett terasz egyik üveglapján araszolgatott, majd feladta, s elrepült.
Vadmalac félve nézett utána, ”nehogy egy sirály elkapja!”
Azután észrevette...
Gergely Tamás: HÁNY HÉT HÚSVÉT?
Vadmalac ordítozva ébredt. Álmában ugyanis közeledtek felé frissen nyúzott bárányok. Egy futószalagra voltak felkampózva, rémisztő hatást keltettek.
Malacka sok mindent megpróbált, simogatta a halántékát Vadmalacnak, dörzsölte a homlokát. Lámpát gyújtott, maj...
Gergely Tamás: Vulkán tör ki, víz elönt
A Koma arca gondterhelt volt: - Mi lesz, ha kitör a vulkán? – kérdezte a mentorától.
Helytelenül fogalmazott, ugyanis nem volt a közelükben vulkán, ami kitörjön, hanem egy alagutat ástak a szigeten velük szemben, és a Koma attól rettegett, hogy leásnak a magm...
Maróti Ildikó: Az egymásra figyelésről
Miért engem szólítanak meg ezek a fura, monologizáló figurák, gondolom, miközben nézem a férfit piros dzsekijében. Kék szemében, gesztusaiban érzékelhető a feszültség, elég hangos, azon háborog, hogy a nercbundás nő azt mondta mellettünk a telefonba, hogy itt ...
Gergely Tamás: ÜNNEP
Vadmalac komája kissé pityókosan állított be, s nem egy, hanem annyi zászlóval, amennyien voltak. Lettek. De annyira kalimpált velük, hogy Vadmalacnak rá kellett szólnia:
”Még kiszúrod velük a gyerek szemét!”
Jó, a koma megértette, s összegyűjtve letette a z...
Gergely Tamás: SZIGGÉ – Mälar-parti séták 67.
Előbb a gazdáját pillantottam meg. A betegesen túlsúlyos nőt. Kutya nélkül. Tacsi hol van? Megijedtem, hiszen soha, de soha magára nem láttuk. Rosszat sejtettem: hogy nincs már Tacsi, befejezte földi pályafutását. Nem a mi kutyánk, mégis valamiféle ürességet é...