2024-11-14
novella 10
Boér Péter Pál: Móres
– Emberek, mars fel a remorkára*! – dörrent oda meglehetősen barátságtalan hangon a csákányaikat és lapátjaikat szorongató, azokra támaszkodó, még majdnem alváson túli világban kábuló munkatársaira Korompi Béla.
Sem főnök, sem parancsnok nem volt, hivatalosan...
Szuhay-Havas Marianna: Kollokvium
A késő őszi eső pont akkor állt el, amikor kinyitotta az ajtót. Köszönés nélkül, nedves, szétzilált hajjal, átázott kabátban és sáros cipőben léptem át a fényesre suvickolt küszöböt. Majd a kínos tisztaság nem kívánt ellenpontjaként válla fölött néztem be a tá...
Márffy-Horváth Henrietta: Tölcsér, fagylalt nélkül
Ahogy a zárban kotorászik a kulccsal már összerándul a gyomrom. Kettőt fordul a kulcs. Mindig kettőre zárják. Az ajtó fémesen zökken. „Kurva élet!” Csak résnyire nyílik ki, a tolólánc fogja. Apa dühödten kaparászik, bíbelődik a lánccal. Tágra nyílt, riadt szem...
B. Tomos Hajnal – Nászta Katalin: VÉGTELEN SZEÁNSZ
Akkor már jó órája vertük a blattot, de a jósnő még mindig késett. Úgy látszik, túl sok kuncsaftot tervezett be arra a napra, és nem tudott tőlük időben szabadulni.
Mi, a négy szomszédasszony – nagyjából egykorúak – unatkozva kanasztáztunk és ropogtattuk a há...
Andrassew Iván: A szárnyas
Fiam, a börtönparancsnok a börtönkapu elé állt és meglehetősen ünnepélyes arcot vágott. A tömeg abbahagyta az izgést és a mozgást. Ha nem is fegyelmezetten, ha nem is vigyázzban, de csöndesen álltunk. Voltak köztünk, akik majdnem egész életükben erre a pillana...
Para Olga: Ellenőrzés
Az első szünet. Az irodalom szakos mint könyvtáros a saját irodájának is tekintett könyvtárban szokott lenni szinte minden szüneten, ahol hamar eltelik az a pár perc, előkészíti a következő órai szemléltetőanyagot, tesz-vesz kicsit, és már be is csengetnek, le...
Börzsönyi Erika: Másfél perces novella a szalonnázásról
Ha valaki nem tudná. A szalonnázásban az a jó, hogy az ember levág egy karéj kenyeret, feldarabol hozzá egy szép fej veres, vagy lila hagymát, szeletel egy kiadós adag szalonnát. Közben már gyűlik a szájában a nyál, a lelkében meg az emlék, amikor Nagyapó a ka...
Oláh Anna Réka: A papírangyal
I.
A szél érdes tenyerével simogatta a kislány finom, pirosló bőrét, és egyre jobban csiklandozta a szerteszét ugráló hajszálakat. Néha felkapta, megpörgette őket, játszott velük, majd szemtelenül befúrta magát a kis piros kabát alá. A gyermek türelmesen vi...
Lovász Évi: Szabadság / Adria
A nevem Paolo, és kilenc éves vagyok. Az Adriai-tenger partján élek édesanyámmal, jelenleg egy Adria nevű emeletes házban. Viccesnek találtam, amikor egy hónappal korábban anya elmesélte, hova fogunk költözni, ugyanis a házat ugyanúgy hívják, mint őt: Adria.
...
Magdus Melinda: A jégkrém
- Készen van? Még most sem! Siessen már, ne aludjon!
- Ne sürgess te némber! Öreg vagyok, nem megy olyan gyorsan!
- Vén marha – gondolta magában Rozi. Miért kell ennek a lagymatag öregembernek nő? De végülis nem baj, hiszen sok pénze van. - Csak végezne már!...