2024-12-25
Kovacsics Zsuzsanna 10
Kovacsics Zsuzsanna: Átalakulás
Ülök a kopár földön,
köröttem szanaszét
színes üvegcserepek
szikráznak
a lenyugvó nap
vöröslő sugaraiban,
rendezgetem az emlékeim,
új értelmet nyer a múlt,
üzen a mának,
hiába nyílt ki az értelmem,
ha még mindig
zsigeri késztetések
vezérlik tetteim...
Kovacsics Zsuzsanna: Mi jut az eszedbe, ha azt mondom: kutya?
Kedvenc házőrződ, hűséges társad, szőrös gyereked, netán egy csaholó vadállat a sötét sikátor legmélyén? Vajon mitől függ, hogy mit látsz meg bennük?
Kisgyerekkoromban féltem a kutyáktól, mert nem ismertem őket. Amikor találkoztam velük, mindig a kerítés túlo...
Kovacsics Zsuzsanna: Mirelit szilva
Ebéd után kimegyünk a napközivel a Vérmezőre. Kettes sorokban vonulunk lefele a lépcsőn, a napközis tanítóbácsi figyeli, hogy mindenki meglegyen. Az iskolával szemben van a Vérmező, úgyhogy nem megyünk messzire. Melegem van, leveszem a kardigánomat. Tulajdonké...
Kovacsics Zsuzsanna: Vendégek
Tegnap este vendégeink voltak: a Béla bácsi és a Magdi néni Ungvárról. Az már nem Magyarország, ők mégis úgy beszélnek magyarul, mint mi.
Hoztak nekünk ajándékba tranzisztoros rádiót, ami nagyon jól szól. Azzal fogunk legközelebb kimenni a strandra.
Béla bác...
Kovacsics Zsuzsanna: Erkel utca
Ovi után szeretek bemenni anyu munkahelyére. Cika néni mindig csinál nekem gémkapocsból karkötőt. Van, hogy hármat is csinál, és mind a hármat felteszi a kezemre. Telek bácsi meg mosolyog és ad nekem papírt meg ceruzát. Színeseket is ad. Rajzolok házat, meg ke...
Kovacsics Zsuzsanna: Fél hétkor
Állok az előszobában és várok. Kezd melegem lenni. Ki kéne gombolni a bundát. Lehet, hogy fel sem kellett volna venni? Apu azt mondta, hatra itt lesz. Tíz perccel elmúlt, és még mindig nincs itt. Biztos, megint közbejött valami. Elhúzom a függönyt a bejárati a...
Kovacsics Zsuzsanna: Vitorlázás
Álmomban
futok a széllel,
napégette arcom
bátran dacol
a messzeséggel,
erős kézzel
fogom a kormányt,
tudom, jó irányba haladok,
nem zavar,
hogy nem látom a partot,
biztosan tudom,
hogy előbb-utóbb
célba jutok.
***
Kovacsics Zsuzsanna összes alkot...
Kovacsics Zsuzsanna: Hajszálon
Elengedem a múlt kezét
lidérce bús
álommadár
az égen lassan
tovaszáll
s egy hajszálon függök
újra én
a mindenség
végtelenbe tűnő
kék egén.
***
Kovacsics Zsuzsanna összes alkotása a Lenolaj.hu oldalán
Kovacsics Zsuzsanna: Mi jut az eszedbe, ha azt mondom: ünnep?
Volt idő, amikor úgy vigyáztam féltett dolgaimra, hogy csak nagyon ritkán használtam őket. Ilyenek voltak az ünnepi ruhák. Nagy becsben tartottam mindegyiket, már az is ünnepnek számított, ha titokban felpróbáltam őket. Aztán volt, hogy nem jól sikerültek az ü...
Kovacsics Zsuzsanna: Reggel
Folyóparton
lovagolnék,
szép csendesen
poroszkálnék:
napkeltekor
áttetsző köd lebeg
a fodrozódó víz felett.
Mellettem kajak
csusszan el
némán suhogva,
evezőjét alig éri
a víz fodra,
az is én vagyok,
ki az evezőt húzza.
Máskor hajó tatján
ébredek...
- 1
- 2
- 3
- Következő →