2024-04-17
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Gergely Tamás: OTT BENN
”Te, ott benn!” - mondta újra Vadmalac.
Kissé zavarban volt a megszólítással, hiszen önmagát szólította volna, vagy meg is tette?
”Mert mit látok? – fogalmazott magában. - Egy sörtét. Élénk, de kicsi szemet, közepesen fejlett agyart, ha a tükörbe nézek, de t...
EUGENIA S. LEE: Fátum 1
A nővér
Jócskán elmúlt már ötven. Békásmegyeren él. Alacsony, molett. Izmos vádlija körbefonva kidudorodó visszerekkel. Olcsó festékkel szőkített rövid haj, egyen dauer, vékony aranylánc, két avítt fülbevaló és a jegygyűrűje. Ez a vagyona. Három műszak egy ...
Nászta Katalin: Jaj se
beszél az Úr egy olyan csendről
amiben nehéz még a lég is
elnehezülnek fák és lombok
megállnak a növekedésben
a réten a virágok bokrok is
méhek madarak nem szálldosnak
elpillednek kitikkadnak
nem jár ember korsóval kútra
nem mászkálnak a bogarak
elcse...
Gergely Tamás: ÖL A SZÓ
Kismalac a vízipisztolyával játszott. Majd Poszeidónra tért át, egy nagy szigonnyal hadonászott.
Vadmalac komája igen elmés pillanatában leledzett, talán az istentisztelet ihlette meg, rábök a gyerek szigonyára, s azt mondja, kissé hajlottan vagyis felfele sa...
Gergely Tamás: PATKÁNYT
* Mire gondolt az író? *
Arra a szerencsétlen kelet-ázsiai íróra gondoltam, akivel ez megtörtént: döglött patkány etettek vele. Nevét elfeljettem, ha ismertem is, sőt, már azt sem tudom megmondani, hogy iráni, iraki vagy szíriai az ellető. De hát egyformák ...
EUGENIA S. LEE: A rózsás ember
Egy ködös nyári délután autózom Kimpo város egyik igen nagy kereszteződése irányába. Természetesen van légkondi a kocsiban, hogyne lenne, monszun idején anélkül meg is fulladnánk. De én nem szeretem a légkondit, ha nem muszáj nem kapcsolom be, és ma még nem vo...
Keszthelyi György: Következetes nyarak
Mindig nyáron köszön a céltalanság.
Úgy tűnik, a fény árnyéka éget.
Egy régi szövegben lehettem ehhez hasonló,
szótalan, süket – az ítélőbíró előtt.
A Műnek nem volt még nyitóbeszéde,
a záróakkord rejtekhelyéről
sem tudhattam semmit a fennsíkokon –
léte...
Gergely Tamás: ÚJABBAN
- Én újabban… - kezdte el a mondókáját Vadmalac. Malacka, sőt a gyakran náluk tartózkodó haver, ”koma”, ahogyan egymás között nevezték, szóval kissé meglepődtek, megérezték a pillanat emelkedett voltát. Hát ha Vadmalacnak kinyilatkoztatása következik…
Szóva...
EUGENIA S. LEE: Éjjel
A mosókonyha ajtó nyitva, csíp a kora májusi éjszaka. Erős a szél, bárányfelhőket sodor magával. Mintha messze lenne a hold, törékenynek, fehérnek tűnik. A sásliliom méretes bokra susog a szélben, a rododendronok ágas bogas száraik között engedik át a légáraml...
Gergely Tamás: HOMSZ
* Mire gondolt az író? *
Keresem félpercesem a Lenolajban. Hát az nem jön elő, hiába emlékszem úgy, hogy Szuhay-Havas Marianna közölte. Hanem a Káfé Főnixben meg az Ex Symposionban megtalálom (Ez utóbbiban Aradi Jocónak köszönhetően). Ezek szerint kedves Va...