2024-04-13
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Gergely Tamás: SZÁJPADLÁSA
Vadmalac időnként közölte a komájával, mik történnek a világban. Mondhatni, tölcsérrel töltötte a fejébe a – főként – panaszt, ami a világ minden részéről érkezett.
”De miért érdekelne ez engem?” – vetette ellen, ám Vadmalac megmagyarázta.
”Miért, semmit sem...
Gergely Tamás: KÍVÁNOK
”Kívánok kellemes szombatot!” – rikkantotta el magát a koma, amikor Vadmalacékhoz belépett. Úgy tudta, sem szülinap, sem egyéb ünnep nincs aznap, Húsvét is csak később, a juhok éppen csak megellettek…
No de nem nagy szerencsével járt. Vadmalac éppen azon morf...
Gergely Tamás: A KOMA ÖRÖME
”Miért üres itt…?” – kérdezte Vadmalac
”Mi üres? – töprengett a komája. A tér? Hiszen tele van. Emberekkel. Ja, hogy nem mindenik vadmalac. Sőt, sok a vaddisznó közöttük. ”Erre gondol?” – tette fel magának a kérdést. Hogy Vadmalac erre gondol?
”Sivatag” – sz...
Kapui Ágota: Archaikus
Darvadozik kedvem mintha átok lakna
mintha szavam kútja sárig leapadna
mintha lángom lassan gyertyacsonkig égne
mintha fehér ingem árnyéktól is félne
mintha merészségem oly paripa volna
akit kötőféken farkas falka vonna
kinek poharába álomhozó porral
e...
Gergely Tamás: KETTŐS BÁNAT
Vadmalac leesett. Azaz elterült a földön, akár egy béka. Szerencséjére sem a fejét nem verte bele az előtte tornyosodó oszlopba, sem a szemüvege nem esett le, s nem törött el a lencséje. Vagyis megúszta.
Viszont fájt a térde, a jobb, a jobb térde kalácsa.
Mé...
Gergely Tamás: Pálma
Vadmalac úgy tudta, megjött a tavasz, kiállt hát a ház elé, hogy széttárt karral köszöntse. Fázott viszont – mert fény áradt ugyan, de a meleg kimaradt.
”Valami baj van?” – morfondírozott. Nem értette a ”darabot”, hiszen a naptár szerint…
Akkor elővette a tu...
B. Tomos Hajnal: HAJNALONTA GÖRÖG PARTOKON
Most arra gondolok,
a márványtüskés görög partra,
hol vörösre égetett
korsó-cserepeket szedegettem,
hol fenékig átláttam a tengert
s halivadékok raja rajzolta
lábam körül a nyolcasokat .
Az idős hölgyek rendszerint
ilyenkor érkeztek biciklijükkel,
fel...
B. Tomos Hajnal: ÁLMOSVERS
Rendszerint az első
öt percben már
elérem a szikla szélet.
Ott kezdődik
minden éjjel
a parttalan repülés,
mint mikor sirály
vagy a végtelen
vizek felett,
mint mikor
a szív oktalan
elfelejt dobogni.
Álmomban nem
érzékelem soha
az iszonyat mély...
Gergely Tamás: ÉREZ
Vadmalac szerette a színeket. Hiába volt szürke a világ körülötte, a lapon a sárga dominált, egy vörös folt napként bevilágította a lelkeket.
Mert nézték, körbeállták, bámultak, hozzá-hozzászóltak.
Volt, aki kritkusan figyelte: ”Hol lát maga napot?”
S valób...
Keszthelyi György: Amikor az emberre rájön
Amikor az emberre rájön,
ha sokadszor telik be a pohár
biliárdozna, kuglizna a neten –
Lenne saját testvére akár,
tűz helyett szelíd patak…
nem lehet ám.
Nem hagyja a lelet.
Nem hagyja akkor enni, aludni sem,
leszakítja a fülét az ember,
átdöfi a dobh...