2024-05-01
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Para Olga: Szívkosár
üdezöld remények
virulnak benned
ifjúság
rózsakelyhe
rőzse kap lángra
egész szívem benne
igazi tüzek szerelmek
égnek lobognak benne
beérett aranyalmák
beérett álmok
tele a kosár
kicsorduló édes nedű
üres a kosár
hófehér csend benne
(Sepsiszentgyö...
Gergely Tamás: SZENNY
Furcsa látvány fogadta, amikor Vadmalacékhoz belépett. Mentora lábon, sőt egyre nyújtogatja a nyakát, mint aki felülről húznak, körülbelül.
A koma nem szól, csak közelről megvizsgálja. Megkönnyebbülten nyugtázza, hogy: ”felkötve nincsen”.
Akkor mi a baj?
”A...
Keszthelyi György: Látlelet
A kórboncnok hiába vagdos,
életben vagyok, nem érzek semmit.
Csak az emlékeket látom,
a lélek hagyományait.
Mi végre annyi rikácsolás,
acsarkodás, önmarcangolás,
hiszen jól ismert a legtöbb kórokozó.
A szív elkövesedésének is okai vannak,
jól kidolgozo...
Cseke Gábor: Fény-árnyékba rendeződött tájvilág – Cseke Péter fotósorozatáról
Láthatja-e egy apa helyesen a fia teljesítményét? Úgy, hogy ne lehessen elfogultsággal, részrehajlással vádolni?
Mert alább családi történetet fogok elmesélni.
Ami azzal kezdődött, hogy Péter egy idő óta arra használja rövidebb-hosszabb hétvégeit, hogy M...
Gergely Tamás: TORNÁDÓ
Fújt a szél, nem minden irányból, hanem hol innen, hol onnan, ám néha nem is szél volt, inkább vihar. El is vitt olykor vadmalacokat, egyiket-másikat úgy a falhoz csapta, hogy taknyuk-nyáluk összefolyt.
Vadmalac viszont büszke volt magára, hogy őt egy tornádó...
Cseke Gábor: Templom a dombon
épültem legmagasabb pontra
a falu fölötti dombra
hogy a tenger ima a tornyon át
megtalálja az Istent magát
kőből lettem hogy kitartsak
tövemben lengedező vadzab
szemérmes kökény s árvalányhaj
elárvulok minden halállal
úgy küldöm harangom szavát
a völg...
Nászta Katalin: egynyári
ott legbelül
ahova senki sem jut el
ott születnek a vágyak
az ágyuk ott telel
mint a medve alussza
álmát s ha jön tavasz
már nyárra érve ébred
a lomha medvedal
kölcsön veszi és szól
a fülemülével
mint fény a lélekerdőn
a koronák között
s neked ének...
Gergely Tamás: BURKÁBAN
”Szerencsénk van ezzel a napfénnyel!”, mondta Vadmalac komája. Vadmalac csak nézett széjjel, várta, mi lenne a vége a litániának.
”Hogy ilyen, amilyen.”, folytatta a koma. ”Hogy tükröződik.”
”Ja.”, kezdte kapiskálni Vadmalac.
”Mert képzeljük csak el, ha bes...
Cseke Gábor: Dancs Artur, akinek kijutott a jóból
avagy égen járó kíváncsiság
Dancs Arturból előbb a szövegeit ismertem meg, valamikor a huszadik század utolsó évtizedében. E szövegekből kiderült, hogy emberünk nagyon szeret repülni és hogy számára a világ bekóborlása minden pénzt megér. Sőt, talán annál i...
Cseke Gábor: Akinek kijutott a jóból
avagy égen járó kíváncsiság
Dancs Arturból előbb a szövegeit ismertem meg, valamikor a huszadik század utolsó évtizedében. E szövegekből kiderült, hogy emberünk nagyon szeret repülni és hogy számára a világ bekóborlása minden pénzt megér. Sőt, talán annál i...