2024-11-14
Hajnal Éva 10
Hajnal Éva: Csend-dal
Vannak csendnapok
perceg életem
percek andalognak
itt a perceken
és átcsorog a csend
e hosszú alkonyon
mint lusta szóözön
a papírlapon
csermely csordogál
apró szótagon
madár röppen át
bársony mondaton
néma gyöngyszemek
szétgurult napon
tél így té...
Hajnal Éva: Nálad, Uram
Itt szöszmötöl az alkonyat,
mi körberajzol arcokat,
kik ismerősek, mint a csend,
mind itt poroszkál s visszacsent
az elmúlt évből sok csodát,
a gyönge kalács illatát
és dallamot, mi hívogat
és sajnos zsenge sírokat,
a hangokat egy zongorán,
egy verset...
Hajnal Éva: HOL LEHET?
Se hó,
se szán,
semmi nincs,
meg se mozdul a kilincs,
Itt ülök már órák óta,
úgy várok a Télapóra …
Talán más dolga akadt?
Elment az ablak alatt?
Tán nem vettem volna észre,
hogy az úton áthaladt?
Vagy kihagyott volna engem?
…az biztos, hogy nem leh...
Hajnal Éva: Pillanat
November ágyán rozsda ül,
az avar szégyelli magát,
varjú muzsikát mímel épp,
vállamon fázik a kabát.
Minden falevél elmereng,
forró teát kíván a rét,
hunyorgat, fél a napsütés,
párás, az este messze még.
Ütött-kopott koffert cipel,
komótos mind a pill...
Hajnal Éva: Szétgurult vers
Magam vagyok.
Öleléstelen világban,
szétgurult gyöngyeimet
rakosgatja az ősz.
Hát, újra eljött.
Kopottas kabátban
suttogó idegen.
Átutazó.
Nyirkos lábán maszatos kalucsni,
nyomába szegődnek a hideg járdák.
Rejtjeles susogását hallgatom.
Nyakában szé...
Hajnal Éva: VÁNDOR
Messziről jött
csönd vagyok
ma már,
lábnyomomban szellő
lépeget…
Fűszálak közt
apró sóhajok,
kihűlt lángok
lobbanása leng.
Talpam alatt
békesség az út,
tenyeredből
életem pereg…
homlokomon
hegedül a szél,
szempillámon
gyöngysor
szendereg.
...
Hajnal Éva: remény
váratlanul és minden tapintat nélkül arcodba vág a szél de nem amolyan szellő ám ami cirógat és még jól is esik az érintése hanem az a haragos az az igazi rakoncátlan mondhatni vásott nyári kamaszszél ami kukákat dönt és fákat csavar ami gyökerestül felforgatj...
Hajnal Éva: Búcsúzkodó
Lám, komótosan körbeér a nyár is,
ékes csipkefüggöny, lágyan szöszmötöl,
mint fénygyöngyökből felfűzött kaláris,
amely karcsú nyakam ívén tündököl.
Míg lassulnak a szívből-nevetések,
szürke alkonyórán zárom ablakom,
nézd, langaléta árnyak feketéllnek...
Hajnal Éva: In memoriam B. Kiss Tamás
Nehéz volt nem kedvelni Tamást, ... majd kedvelni lett nehéz ...
Példaértékű számomra annak a néhány Embernek az odaszánása, akik végig kitartottak mellette!
Én nem tartozom közéjük ... és ebben békességem van.
Zseniális költő volt, hatalmas koponya ...
.....
Hajnal Éva: Nesztelenül
Nesztelen lépdelnék a szóviharban,
titkokba rejtenék minden mondatot,
meghallgatnám a csendet mind a dalban,
lelkedben szövögetnék halk szólamot.
Ha elfogyna csended, szüntelen adnék,
az összes harsányságtól rejtenélek,
szívedben bársony üzenetet hagyn...