2024-11-14
Nyírfalvi Károly: [karcsú lapokra]
Cédulákra írok, vékony füzetbe,
karcsú lapokra.
A megfelelő ritmusban lelépni
a járdáról, az autónak alig
kelljen lassítania.
Miért tenném? Miért ne tenném?
Álmos vagyok. Miféle ritmus? Miféle
tempó. Az életemmel játszom, hogy
felébredjek. A reggel...
Hornyik Anna: Egy könyvbemutató margójára – sietek
Elevenen hullanak a hópelyhek a sötét éjszakai égboltból. Az utcákat ellepik a gyémántok, az autóbuszmegálló kies. Az úttest túloldalán álldogáló, melegen mosolygó házból egy vékony árnyék tűnik elő, matat a kézitáskájában, igazgatja vastagon kötött sapkáját. ...
Fellinger Károly: Dunyha alól
Álmomban beteg apámba
kapaszkodom,
fel s alá sétálunk
az ismeretlen temetőben,
minden rokon sírjánál
meg-megállunk,
elmormolva az imát,
üdvözölve az élőket,
arrébb egy frissen
kiásott
sírgödörhöz érünk,
anyám két lánytestvérével,
nem értem, m...
In memoriam Németi Rudolf
Találkozásaim Németivel. Hetvenes évek, kolozsvári filo, egy évvel fölöttem egy szakállas, irodalmi körös, megbecsült, véleménye van. Nyolcvanas évek: Kriterion, a hős Kriterion, Éva kollégája, első verseskönyvét dedikálja Évának meg nekem (”a ’mester’, aki a ...
Márffyné Horváth Henrietta: ÁLMOMBAN
Álmomban a szigeten jártam
este volt, a tó tükrében alig láttam
a Holdat, a nagyképű tanút,
ki minden szavunkat leste,
mikor halkan csobbant a csónak teste
ahogy a vízen beeveztünk egyre beljebb,
önmagunkban elmerültünk, minél lejjebb
tapogatva vaksötét...
Gergely Tamás: JELIGE
”Figyelj!”, mondta komájának Vadmalac.
Figyelt is az, mert tudta, hogy ilyenkor komoly kinyilatkoztatás következik.
Vadmalac meg tőmondatokban ecsetelte, hogy a Jóisten rájött arra, hogy rosszul sikerült a teremtés, a Földön legalábbis, amit rábízott az apja...
Armand Jean du Plessis de Richelieu gondolata
"Hogy mi az árulás, azt a tett dátuma dönti el."
Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – 1642. december 4.) francia államférfi.
Szuhay-Havas Marianna: Megoldás
Ész fogta testem újra ring,
benne lágyan egymásnak esünk,
míg minden csak úgy kering
lényünkből adunk-veszünk.
Vágyunk lehetőség csupán
eszenciánkba karcolni puhán,
győzelem és vereség után
mindig ott a ne fussunk el bután.
***
Szuhay-Havas Ma...