2024-11-25
Márkus László: Szőlődombi poéta
Elbóbiskolt tán a csőszünk?
Asztalán nyitott konzerv,
száraz kenyér, kopott kanál,
bicsak egy pohár vörösbor.
Jól megférnek a repedt pipával,
meg újságba bugyolált fedelű,
francia kockás füzetével,
melybe olykor verseit rótta.
Nem túl gyakran s csak úg...
Maróti Ildikó írása
Moziból jövet pár mutatósan csomagolt palacsintával szálltam be a metróba.
Kisfiú bámult felváltva hol az ételre, hol az arcomba. Még sosem láttam ennyire maszatos kis arcot. Éhes voltam nagyon, de muszáj volt megkínálnom. Megköszönte, nem kért belőle. Egysze...
Gergely Tamás: TŰZOLTÓK
A könyvtárból jövet hallom, hogy szirénáznak. Nem is akárhogyan, hanem mint nagy bajban. Nem szokásom, de visszanézek, sőt megállok. Figyelem a kék fényt, mert az is van, megállapítom, hogy tűzoltók. Azért is tűzoltók, mert egymás után két kocsi sivít, sőt dud...
Németi Rudolf: Légszomj
Egy meg nem kezdett párbeszéd
lezárul most a délutánban.
Minden út megszakad feléd.
Minden délkörön nyár van.
Vakító aszály, tikkadás
és légszomj. Mikor érhet véget?
Ki itt megrekedt, soha más
utat már nem remélhet?
Soha már azt, hogy felszakad
a tűz,...
Shogór Susana: Európa 1943
Amikor a tankok megjöttek, a gyerekek kiszaladtak az udvarra.
A kerítésdrótba kapaszkodtak, nézték, ahogy a lánctalpak darálják az út agyagos földjét.
Dübörgött minden és szállt a por.
Volt aki azt gondolta, ezek a sárkánynál is félelmetesebbek. Igaz, hogy ...
Gergely Tamás: KI AZ OKOS
Vadmalac az erkélyen szellőztette a fejét. Sokat látott már, és a látottak megemésztésére nem jutott elég ideje. Legalábbis ő úgy érezte.
Bár az is lehet, hogy csak a teste fáradt meg.
Egyszer csak észrevette az üvegen - beüvegezett terasz - az egyik táblán ...
Albert Zsolt: Gondolatjel
Hideg hangon
koppan a kapun
gyémánt gyűrűd
s altat arcod.
Álmunk az ágyon
szelíden szalad
forrón fakadó
rügyet ragaszt.
Párnákba puhult
szunnyadó szavak
hálóingre hullik
az alvadt alkonyat.
Fáklyával futok
a suttogó sötétben
lángjában látlak
s ö...
Szente B. Levente három verse
* Faringató *
faringató
szél-erős karjaid,
között csókillat.
* Akkor is *
tócsák mélyét
akkor is tapostuk –
valahány évesen.
* Tollpihe *
szivárvány-tél, alant
jégtenger, szél-feszület –
tollpihe mosoly.
***
Szente B. Levente alkotásai a Lenolaj.h...