2024-11-25
Szentjánosi Csaba verse
Az idő ellopta Apámtól a kapát,
most a felejtés műveli meg a határt,
olyan bánatos a templom nagy harangfeje,
feltámad a szél, pedig temetni kellene,
már nem a tehén megy haza, hanem a ház,
minden beteggé lett itt, mert elmúlt a láz,
de a rózsa nem, nem ...
A nap levele
Dráva jó szüleim,
nem ittam alkoholt, nem vettem Bo-drogot, de Marcal az önvád, és ezért írok e folyóiratban, akkor is, ha néha Zagyva az egész, mert Ipoly nehéz hallgatni, mint beszélni folyó ügyeinkről, ha híd akarsz lenni, taposnak majd rajtad, ezt olvasta...
Gergely Tamás: Sakktörténet?
Ő tanított meg sakkozni, öt éves alig múltam, a brassói román tanító. Unta magát, kiültünk hát az U alakú tömbház udvarára játszani, a többi gyereknek kevesebb türelme volt.
Én nemcsak azt nyertem ezáltal, hogy a nyári tábor első játékosaként ünnepeltek, hane...
B. Tomos Hajnal: JÁTÉKFILM
Tűzijáték a nyolcadikon,
levegőbe ugró luxuskocsik,
kitárt végtagokkal repülő
szenes alakok -
csupa unalom,
a borzadály futószalagon
gyártott díszletei -
valakik program szerint
szoktatnak a tűz, a vér
a korommá omló józanság
térélményéhez:
ha esetl...
Kovacsics Zsuzsanna: Mi jut az eszedbe, ha azt mondom: ünnep?
Volt idő, amikor úgy vigyáztam féltett dolgaimra, hogy csak nagyon ritkán használtam őket. Ilyenek voltak az ünnepi ruhák. Nagy becsben tartottam mindegyiket, már az is ünnepnek számított, ha titokban felpróbáltam őket. Aztán volt, hogy nem jól sikerültek az ü...
Paulovics Tamás: Csak a csönd
Alkonyodott, föllángoltak a felhők.
Az este ráborult a kertre. Elfáradtam.
Az út véget ért, a kapu zárva.
A redőny leeresztve.
Kopogtattam, aztán dörömböltem
és dörömbölt bordáim mögött
a riadt kis állat.
Nem nyílott a kapu,
nem tárult az ablak.
Csak ...
Fellinger Károly: RÓZSAILLATÚ NÁDSZÁLKISASSZONY
Hol volt, hol nem volt, élt Zsigárdon egy rózsaillatú nádszálkisasszony. Telis−tele volt a kertje rózsatövekkel. Amikor virágoztak, a gyönyörű leány egész nap a rózsák között sétált, ápolgatta, becézgette őket. Végül a bőrének is rózsaillata lett. A virágzó ró...
Oláh Tamás: A legszűkebb körben
...S a szűk körben, mely centrumáig tárul
a mindenségnek, hol Dis tartja székét,
örök keserv az árulóra hárul.”
DANTE ALIGHIERI
LA DIVINA COMMEDIA
(Babits Mihály fordítása)
Mikor egyik neved elfedi a másikat,
a magány végleg rád csukódik,
szűkü...
Cserenkó Gábor: Önző
A nyomodban lépegettem, most meg itt vagy valahol a mellkasom mögött.
Egyébként létrejött az agyamban is egy fiók, belőled.
Szintakkora, mint a gondolkodást vagy az érzékelést jelző központom. Alap.
Valószínűleg, amikor melléd ültem le, akkor történt, hogy ...
Ibolja Cikos: Pintér Tibor halálára
“Mindenki egyedül áll a föld szívén,
mit átdöfött a nap egy sugara,
és hirtelen leszáll az este.“
(S. Quasimodo)
Mély tisztelettel fogadtam a felkérést, hogy Tibor halála alkalmából írjak róla egy pár sort, mint a Magyarul Bábelben főszerkesztőjéről, é...