Bejegyzések betöltése…
SZÍNHÁZI VILÁGNAP
Read more

SZÍNHÁZI VILÁGNAP

  A színház, a Színház, a SZÍNHÁZ! Ott lüktet mindenünk, a láz hogy többet meg nem aláz- hat már senki és semmi kinyitva pörös vagy néma szánk Mit érne a szó, ha csak olvasnád mindig és nem szólalhatna fennhangon mint ima az ajkon vagy káromkodás ...
„A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”
Read more

„A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”

Bartók Béla Bartók Béla (1881. március 25. — 1945. szeptember 26.) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató gondolata    
Kapui Ágota: Így múlik
Read more

Kapui Ágota: Így múlik

Rügyekben feslő, tékozló idő, rohansz levélbe, ágba és virágba, s ha szépségükben megláttad magad, komisz kölyökként hullatod a sárba -- a létezést morzsolják ujjaid, s az utódot tápláló nedveket úgy szívod el, mint mohó kártevő a tejfehér mosolygó élet...
Gergely Tamás: UTAZZ MOSZKVÁBA!
Read more

Gergely Tamás: UTAZZ MOSZKVÁBA!

Vadmalac Komája szokásától eltérően már délelőtt beállított a mentorához. Mancsában egy óra, szemében kérdések. Azt mondták neki, hogy állítani kell, ő viszont nem meri, mert akkor automatikusan nyár lesz. S hát tavasz is alig volt. És ha állítja… megnyúlik a...
Barna Júlia: a simogatást nem hiszem
Read more

Barna Júlia: a simogatást nem hiszem

szép homályok filmje derengő opál nem marasztal elenged a táj mint az álom meghitt melege hull le rólam tekintete ha tartoznék is valahova ahol mindenki szeret a helyet nem találom nem talál meg hűvös a mások otthona a kényszerítő körökből kiválok nem...
Nászta Katalin: HOGY LESZ
Read more

Nászta Katalin: HOGY LESZ

most így az ünnepek után olyan jó elcsendesedni abbahagyni a hangos szót boldogan megpihenni szívünkre égett himnuszok mint perzselt bőr hullnak le rólunk mint ránk aggatott lózungok te csak merengsz a múlton már katedrálist kövekből húznak mindig, s ...