2024-05-06
Vers (10 talált bejegyzések)
Keszthelyi György: Lappang ha nincs
Még annyi sem, mintha már lenne,
mégis több, mintha megjátszaná,
mert ami nincs, az valahol lappang,
elméletrendszere talán testet ölt.
Válasz nem lehet, a kérdés hiányzik,
képzeletében búsong a mozzanat,
aligha él, naponta hagyakozott,
de levél nincs r...
Paulovics Tamás: „Kő hull apadó kútba”
Hullanak a kövek, a kút kiapad.
Az úri kisasszony, Szendy Ilka
könnyű keze kérgesedik, ujjai
végén serked a vér, körme a
gyöngyházfényű már repedezik.
Még szedi kötényébe a köveket,
hajlong karcsú teste, kapkodja egyre,
kicsiket, nagyokat, aprókat, éles...
Oláh Tamás: Sós ízzel a számban
Az ázó sugarakat
szeltem szabadon,
szembe úszva
a látóhatáron
ringó, erejét vesztett Nappal.
Az arany-pajzs
meztelen arca olyan volt,
mint egy színházi kellék
egy klasszicista darabban.
Mögöttem a mészkőhegy
férfias válla, ahogy a sötétlő
kékséget t...
Nászta Katalin: Opciók
költői kérdés
a legjobb verset megírni
amire kitátod a szádat
/s elfelejted használni
öklöd, hogy leesett állad/
a legütősebb mondatot
a legmegrázóbb mesét
megírni a mindenséget
az igazság egészét
lehozni a csillagokat
s a holdat arrébb lökni
szemb...
Shogór Susana: Kacatjaid
Körülötted kacatjaid.
Szétdobált önmagad.
Ebből, most ebből kell
összerakni magad.
Hol kezdd?
Azzal, ami kezed ügyében van?
Vagy gondold át a szisztémát?
Dolgokat a kezedbe veszel,
aztán megint leteszel.
Tétovázol.
Nem megy.
Otthagyod kacatjaidban m...
Márkus László: körkép
vetetlen ágyban
hever egy zokni
nagy itt a rumli
de meg lehet szokni
söröskorsóban
elszáradt rózsa
hiú remények
ki lesztek dobva
falról a krisztus
nevetve nézi
hogy a gombócra
nem jutott prézli
2017.07.27.
Márkus László alkotásai a Lenolaj.hu ...
Szentjánosi Csaba fanyar humorú és apró szabad versei
Milyen jézusi - a Duna megmossa
az Erzsébet híd lábát.
*
A Don-kanyart
nehezen vesszük be....
*
Egyesítsd - ne pár kapcsolatod legyen,
hanem párkapcsolatod.
*
Mindenkinek megvan a saját keresztje.
A Beatlesnek is megvolt a kereszt - ye.
*
Mi is bot...
Csák Gyöngyi: Parton
van-e, mi nem változott szavakká
tengeridőbe loccsanó kővé, kaviccsá,
maradt-e annyi nincs még,
amit az álmok ragasztóanyaga
összetarthat,
lehessen halvány reménnyé
a felsíró kézben, amelyik érte
a lét rongyos könyvét
elölről újra fellapozza?
***
&nb...
Oláh Tamás: À la carte
(gondolatok evés helyett)
Az asztal nagy, díszes ravatal.
A szemfedő-terítőn
csupa fonnyadt, haldokló növény,
letaglózott, áldozati állat.
Az evésen jár déltől estig,
estétől reggelig, az órát figyelve,
mindenkinek az esze.
Mintha az emberi érintkezés ...
Nászta Katalin: Emancipáció
(férjek bibliája)
a nő önbecsülését az adja, hogy tetszik
tisztelik, szeretik
ha ezt nem kapja meg
hanem tulajdonuknak tekintik
úgy fog viselkedni, mint egy szolga
nem lesz öröm sem ölelésében
sem otthonodban
ha ugyan fel nem lázad és ott nem hagyja a ...