2024-12-25
Próza (10 talált bejegyzések)
Hornyik Anna: Személyessé váló művészetünk
Olvasok. Mindent, ami az utamba kerül, válogatás nélkül, azért, hogy lássak. S látom, mennyi felesleges „termékkel” van elárasztva a kultúránk. Mintha parazita volna a termék, amely egyre nagyobb és egy igénytelenül megfogalmazott, elcsépelt véleményekben dúsk...
Gergely Tamás: INT
Vadmalac kint állt a kunyhója előtt és integetett. Komája éppen mászott ki hozzájuk a dombtetőre, azt hitte, őt várja a barátja, még intett is, meg volt hatódva, visszaintett. Illetve ő úgy gondolta.
Ám tévdett.
Ő is, Vadmalac is. Ő azért, mert mentora nem ő...
Maróti Ildikó: A halálról
Részletesen elmesélte a fiú, hogy az erdőben milyen módszerrel ölte meg magát anyukája főnöke, éreztem rajta, hogy nagyon foglalkoztatja ez a téma. Minden korosztályra megrázóan hat a halál, gondoltam, de aztán a lányok mesélték, milyen vidám üzeneteket kaptak...
Gergely Tamás: HALÁL
Vadmalac sokáig eljutott álmában oda, hogy veszély fenyegeti, undok nagy veszély.
A halált úgy képzelte el, mint egy dombot, amelyik ugyanolyan, mint a Földünk, gömbölyű, vagyis a végét nem látod, mert fordul. Más szóval, ha annak a meredekjén begurulsz, senk...
Fellinger Károly: KUKORICÁS DZSANGA LUCASZÉKE
Hogy is volt, hogy nem? Szél úrfit épphogy kiengedték a zsákjából, máris kedve szottyant szalonnázni. Mangalicaszalonna akadt ugyan, de honnét vegyen hozzá bicsakot? Gondolkodott, majd belenyúlt mélyen a legközelebbi madárijesztő zsebébe. Bizony, hogy talált b...
Gergely Tamás: A VERS
Pedig a komája jött az elképzelésével. Az ötlettel, minek is nevezze.
A félelmetessel.
Hogy összeomlik egyszer minden. Még az atomok is átváltoznak.
Vadmalac régóta gondolkozott valami magán összeomláson, ő a verset nevezte meg a világ szerkezetének. A vers...
KOLLEKTÍV KÖZÉRZET 4.
GERGELY Tamás: Baj van Bukarestben, tüntetnek.
PASCHALL BENKŐ Gitta: Remek kép.
GERGELY Tamás: PASCHALL BENKŐ Gitta, levélben "közérez" Morcos, rosszkedvű, barátságtalan, nagyon hétfő reggel. Csak az a remény biztató, hogy nem tart egy héten át. Enne...
Börzsönyi Erika: Iskolások
Köd van, hűl az idő, jön a tél. Rossz a levegő, a városszéli házak kéményei fekete füstöt okádnak.
Nagy úr a szegénység, a gáz meg drága. Köhögök, az égre nézek, de a sötét felhők mögött nem látom napom.
Akár rossz kedvem is lehetne, ha hagynám, de én már in...
Maróti Ildikó: Az egymástól elválasztó szakadékról
A villamoson azt magyarázta valaki, mekkorát fog enni az ünnepek idején:
- Két egész nap lesz, én folyton enni fogok, érted, amikor akarok.
- Én mindig akkor eszem, amikor akarok, mondja a kék szemű roma férfi mosolyogva.
- De halat is eszünk majd.
- Szere...
Gergely Tamás: LAKOSSÁGCSERE
Tekintve, hogy az anyaországi magyarok kisebbség-empátiája közel esik a nullához, tisztelet a kivételnek, idejét látnám egy lakosság-cserének. Így nézne ki:
Aki ma Magyarországon él, magyar állampolgár, és nem érti, hogy az erdélyi, felvidéki, stb. kisebbsé...