behavazták a levelek
– átadták már a szót az ősznek –
olyan szép – szólni sem kell
magától mesél mindent el
színesebb mint az élet, nem is
hihetem – hiszem el
a szél lefújta mind a rozsdát
csupán a csupasz színorgiák
maradtak – és azok nagyon
mély pecsétet nyomtak a hóra
mi szokása szerint tavaly is
elolvadt, bár holtan is ott van
némán megbújik alatta
ahol a rozsda ki nem kezdi
ki nem kezdheti már soha
Nászta Katalin színművész, költő, író – Kolozsváron született 1950-ben.
Marosvásárhelyen végezte a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát. Sepsiszentgyörgyön játszott 1989-ig, amikor áttelepültek családjával Zalaegerszegre. Itt két évig a Hevesi Sándor Színház művésznője volt, majd szabadúszó lett. Később felhagyott eredeti foglalkozásával. Két fia van, férjével már nyugdíjasként Lakhegyen élnek.
Az írás gyermekkorától kíséri, első versei közlését a Korunk szerkesztőjének, Kántor Lajosnak köszönheti. Színészekkel készített interjúkötete kiadás előtt áll.
Két könyve jelent meg, a Vajúdás, 2015-ben az Omniscriptum kiadónál, és a Te tudsz engem, Uram az Underground kiadónál. 2017-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült az Ének az élőknek című második verseskötete, Cseke Gábor szerkesztésében, aki a kötet utószavában így ír:
„Nászta Katalin….. minden esetben arra szeretne – elsősorban önmagától – választ kapni, hogy mi haszna a tükörbe nézésnek, számtalan vétkezése után még milyen esélye van az embernek, létezik-e olyan kegyelmi pillanat, amely az egész világ teremtő és békéltető harmóniáját magába foglalja? Nászta Katalin egyik legszebb verse éppen erről szól: igen, létezik!
És ilyenkor
„…megállnak a növekedésben
a réten a virágok a bokrok
méhek madarak nem szálldosnak
elpillednek kitikkadnak
nem jár ember korsóval kútra
nem mászkálnak a bogarak
elcsendesül egy pillanatra
a teremtés minden mi van
még jajra sincs erő se hang
nem szól a szél dermedt a táj
fényképezés előtt áll meg így
egyetlen szóra a világ”
Ilyenkor elhallgatnak a kérdések is – gondoljuk tovább a felkínált ösvényen a verset –, de csak egy pillanatra, „egyetlen szóra”, hogy aztán újra formát, értelmet és metsző élességet öltsenek.
De akkor már a mélyen hívő ember kérdései lesznek, s a bennük megfogalmazott kételyek nem bizonytalanságot, hanem ragaszkodást és a megértéshez méretezett szabadságot testesítik meg.”
Thália erdélyi napszámosai címmel interjúkötete 2018-ban került a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában az olvasóközönség elé. Ezzel egyidőben az Ének az élőknek kötete is, az Underground kiadónál.
Verseit, cikkeit, interjúit folyamatosan közlik az internetes irodalmi portálok, mint a Hetedik, Hetedhéthatár, Káfé-főnix, Lenolaj, Litera-Túra, Porcelánszív, Deák+kert, valamint a zalai Pannon Tükör művészeti folyóirat.
Műveiben a világ, az ember, az élet, a teremtés értelme foglalkoztatja.
Nászta Katalin alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Nászta Katalin alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások