Bejegyzések betöltése…

103 találati eredmények: nászta katalin

Nászta Katalin: Madárvers
Read more

Nászta Katalin: Madárvers

vasárnaponta kiülnek a verebek a drótszálakra és ficsegnek és fecsegnek mint akiknek nincsen más dolga mit tudjátok mit mondanak a madár is viszi a hírt ha úgy adódik meg is hozza csőrére hull valahol kint az ég alatt felhők öléből kiszotyogó aznapi m...
Nászta Katalin: A Szó
Read more

Nászta Katalin: A Szó

olyat mondanék neked csendüljön bele füled induljon meg szíved remegjen bele az ég olyat mondanék neked de szavaim velem halnak és nélkülem üresek élő szót akarok legyen rá pecsét élő akkor is ha holt szálljon le a papírról vágjon elevenbe gyógyíts...
Nászta Katalin: Hazafelé
Read more

Nászta Katalin: Hazafelé

a költészet ünnepére („mi legyen, ki költő?” Borcsa János) *** költő az legyen, mi népe mondá egykoron egyikünk de ha az a nép szét van tépve a költő lehet egy velünk? honnan van ő, ha nem belőlünk? és kinek dalol, ha nem nekünk? mondhatjuk-e magunkró...
Nászta Katalin: Színpadomat
Read more

Nászta Katalin: Színpadomat

behavazták a levelek – átadták már a szót az ősznek – olyan szép – szólni sem kell magától mesél mindent el színesebb mint az élet, nem is hihetem – hiszem el a szél lefújta mind a rozsdát csupán a csupasz színorgiák maradtak – és azok nagyon mély pec...
Nászta Katalin: nincstelen
Read more

Nászta Katalin: nincstelen

tetten éred a történést több az élet a szónál lángra gyúltak a meséid házad ég a szobádban ragyoghat költő homlokod a koszorúd nem babér tövisből fonta rá a vért a bűn az élet s az a szél amiben égtek égnek lázad és álmaid *** Nászta Katalin színműv...
Nászta Katalin: Ismerd fel
Read more

Nászta Katalin: Ismerd fel

akkor kell kiabálni míg béke van csak sirámaid szaporítod tetemek felett ha vége van csitítani az indulatokat annál ki hall s még nem süket ez a dolgod ismerd fel jól az időket különben mikor már késő van csak haszontalan zizegsz a levegőbe a semmi...
Nászta Katalin: BÚCSÚK NYARA
Read more

Nászta Katalin: BÚCSÚK NYARA

Sz. P.-nek Egyszer mindenki elmegy egyszer meghalunk hát akkor nem mindegy lóháton vagy gyalog jobb emelt fővel szemébe nézni a pusztítónak ha már gátat nem állíthatunk a pusztulásnak Ne add be a derekad pajtás tiéd a tér s ha kihúzzák alólad tettü...
Nászta Katalin: Újra
Read more

Nászta Katalin: Újra

elég egy ember aki rád figyel elég egy ember aki meghallgat elég egy ember aki megszeret elég egy ember akit megszeretsz és világod megterem *** Megjelent: Nászta Katalin: Ének az élőknek című verseskötetében. Nászta Katalin színművész, költő, író...