Gergely Tamás: BELARUSZ – Mälar-parti séták 3.

Szeptember 14.-e van, nagy nap, fontos nap, ma dől el Fehéroroszország, mai nevén Belarusz sorsa. Tudtuk, hogy Lukasenka ma Szocsiba utazik, számon tartottuk, és féltük ezt a találkozót. Putyin kezében van újra, vagy továbbra is annak az országnak a sorsa.
Putyintól mit vár? Pénzt, ha nem, összeomlik az ország, az ő országa. Ha Putyin ad, bár neki sincs, mit vár el cserébe? Hogy ez a megalomániás sztálinista diktátor eladja neki Belaruszt?
Voltak olyan idők, amikor azt képzelte, hogy ő lesz az egyesített Oroszország-Belarusz vezetője. Sztálinja…
Egy őrült!
Itt állunk, 14-én öt perccel öt óra előtt, s nem érkezik hír, talán még mindig tanácskoznak, még minden lehetséges.
Hideg szelek fújnak.
Én azt reméltem, hogy a belarusz hadsereg vezetői ezt a helyzetet kihasználva ejtik Lukasenkát. Ahogy Ceaușescuval történt. Amikor a nacionalizmus erősebbnek bizonyult a diktátor iránti lojalitásnál.
Ám ott még nem tartunk. A politikai érés folyamata hosszabb, jóval hosszabb.
Hogy tehát Lukasenkát vissza sem fogadják Minszkbe. Sebaj, gondoltam, kap majd egy dácsát a Krímben, hegyezheti ott a zabot. A levitézlett ukrán vezető, Janukovics szomszédságában. Diktátor-temető, a Krím!
Különben szomorú volt a Mälar-part is, mintha mai idegállapotunk vetült volna ki a természetre. Időnként cseperészett, majd “mintha mindegy volna”, elállt. Behúzódtunk a kioszk fedele alá, ameddig a fémasztal engedte. Bámultuk a vizet, a ludakat, az arra sétálókat. Rucák jöttek felszedni a lehullott makkot. Minthogy az elmúlt napokban esett, a boszorkánykörökben megjelentek a szegfűgombák. Szedtünk belőlük.
Várjuk a híreket. Nyugalom, biztonság kívül, a Mälar-partján; gyötrő bizonytalanság belül, a lelkünkben.

***

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:

Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM – – Mälar-parti séták 1.

Gergely Tamás: SZÁRNYASZEGETT LÚD – Mälar-parti séták 2.

Gergely Tamás: BELARUSZ – Mälar-parti séták 3.

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Kötetei
Módosítás (novellák, történetek, Forrás-kötet, 1981).
Latorcza kontinens: a döbbenet egypercesei. Marosvásárhely: Mentor, 1998. 88 p.
Torokcsavar (regény). Illusztráció: Maurits Ferenc. Csíkszereda: Bookart, 2010. 238 p.
Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival). Százhalombatta : Üveghegy, 2014. 46 p.
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek). Százhalombatta: Üveghegy, 2015. 86 p.
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták). Százhalombatta: Üveghegy, 2016. 134. p.
Fifi. Egy illatcsepp története (meseregény Damó István illusztrációival). Százhalombatta: Üveghegy, 2017. 38 p.
Az én Koreám (memoár). Százhalombatta: Üveghegy, 2018. 202 p.
VérHárs (két monológ). Százhalombatta: Üveghegy, 2020