Malacka még egy kokárdát is kitűzött. Ami Vadmalacot meglepte, kérdezte is: ”Az minek?” Céljuk az ünnepség volt, vagy minek is nevezze, de hát kokárdát… Nem az a fajta a család. Nem az a tradíció.
A magáét, vagyis amit Malacka a kezébe nyomott, a mellényzsebébe mélyesztette, azzal, hogy ”jó lesz a fiúnak”…
”Hogy ne csodálkozzanak – válaszolta Malacka. Hogy higgyék azt, ugyanolyanok vagyunk. Hogy ne támadjanak ki.”
”Kibe, kibe, nagyba, kicsibe – dudorászott kínjában Vadmalac. ”Más szóval védekezünk.”
***
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások