A képen anyám áll egy széken, mellette nővére, az ötlet pedig, hogy ugyanakkorák legyenek, nyilván az ismeretlen fotós fejéből pattant ki. Anyám négy éves lehet ekkor, vagyis a kép készítésének ideje 1939. Rusnya egy év, meg kell hagyni.
A szék fölöttébb ismerős nekem, jó 30 évvel később ezen ülök a nagyszülői ház konyhájának asztalánál, himbálom a lábam, rám is szólnak, azért is himbálom tovább.
Na de anyám. A csöppség valamikor november eleje táján kiszalad a szülői ház fölötti dombon magasodó templomhoz, délután van, erősen sötétedik már. A templomból gyönyörű énekszó, kórus és vezető szólam hallatszik, anyám pedig kíváncsi lélek, szeretné megtudni, kik énekelnek ilyentájt a templomban.
A bejárati ajtó tárva-nyitva és ahogy anyám kissé szorongva belép, abban a pillanatban halkul el s marad abba az ének, harapni lehet a csendet, sötét van, csupán erős faggyúszag terjeng mindenfelé, pedig aznap még nem volt mise.
Szalad haza a csöppség s meséli kalandját mindenkinek, persze nevetnek rajta, tréfálkoznak vele, hogy biztos elaludt a padsorban és csak álmodta a hangokat. Anyám szája sírásra biggyed, míg oda nem inti magához 1848 körül született dédanyja s el nem magyarázza neki, hogy amit hallott az a színtiszta valóság, az Angyalok kórusát hallotta, földi halandónak ritkán adatik meg ilyesmi.
Ki tudja már mire gondol a család, anyám a székre, arra a nevezetes székre ül, himbálja a lábát, ahogy majd én is teszem harminc év múlva.
***
Barta Zsolt alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Barta Zsolt. Miskolcon született de Budapesten él. Végzettségére nézve orientalista, múzeumpedagógus, no meg újságíró, de dolgozott már műtőssegédként, tejipari raktárosként, tanszéki könyvtárosként és főiskolai rektorként is. Általában sokat ír, mégis keveset, bár tudja, hogy nem kilóra megy. Írásai az ÉS-ben, a Holmiban, a Kalligramban, a Spanyolnáthában, az Irodalmi Jelenben és a Napkútban jelennek meg. Könyvet is írt. Eddig egyet.
Dr. Barta Zsolt: A mongol tűzkultusz
A tűz az emberiség egyik legelemibb élménye, és szinte minden kultúrában számtalan hiedelem, szokás, illetve vallási és profán képzet kapcsolódik hozzá. A tűz a hagyományos mongol kultúra egyik központi szimbóluma is, és sokrétű szerepkörrel bír a kultúra különböző szféráiban. A szerző neves mongolista, aki sokéves egyetemi oktatói tapasztalattal is rendelkezik. Doktori disszertációjának továbbdolgozott változatában tudományos alapossággal ismerteti, hogy milyen szerepet játszik a „tűz” a mongol kultúrában. Ennek keretében a szimbólumok világától a tűzhöz kapcsolódó szokások ismertetésén át a tűz rituális jelentőségéig a társadalmi és kulturális jelentések sokaságát elemzi. Sok olyan vallási és folklórszöveget közöl, amelyek a tudományos vizsgálatot élővé, érthetővé teszik. A mongol kultúra számunkra azért is fontos, mert a magyarság múltjával is összekapcsolódó hajdani lovas nomád világban gyökerezve, a jelenkorra egy sajátos, sokszínű hagyományt teremtett. Sok szempontból egzotikus jellege ellenére sok más sztyeppei eredetű vagy szibériai nép világképével, szokásaival a mongolokat többek között éppen a tűzkultusz több eleme kapcsolja össze. A kötet sokéves kutatómunka eredménye, amelyben egy konkrét kulturális jelenség vizsgálatán keresztül nyerhetünk bepillantást e távoli nép gondolkodásmódjába, szokásaiba, vallásába. Azoknak ajánljuk e munkát, akik hiteles forrásból kívánnak megismerkedni az emberi kultúra egyik legősibb elemét jelentő tűz sokrétű szimbolikájával és ennek a mongol kultúrában megjelenő változataival.
Legfrissebb hozzászólások