2020-10-19
Barta Zsolt 10
Barta Zsolt: Tudjátok milyen meseszerű az első szerelem?
Ballagtunk hajdanán első szerelmemmel a miskolci prérin, ahol épp valami utazó vidámpark vert tanyát. Kérte ám a kis, pöttyösruhás kajszi, nem lőnék e neki egy babát a céllövöldében?
Kértem egy puskát, s egyetlen lövéssel sikerült leszedni a három hurkapálcik...
Barta Zsolt: “Menj el akkor hozzá Egerbe…!”
Egy szó, mint száz, iszonyat szerelmes voltam Cecey Évába. Nem kellett a kis piros autó, a dobocskával sem akartam játszani, egyre csak Éva után sírdogáltam. Anyám hallgatta egy darabig, majd csendesen csak annyit mondott, menj el akkor hozzá Egerbe, és kérd m...
Barta Zsolt: “vasbácsi és vasnéni”
A miskolci vasházaspár
Mikus Sándor szoborpárosáról
1969 kora nyarán apámmal sétáltam akkori lakóhelyünkön, a miskolci Kilián lakótelepen. A Könyves Kálmán utca 19. sz. épület előtti téren egy furcsa szoborpár állt, ahogy akkoriban neveztem: a „vasbácsi és...
Barta Zsolt: Megpusziltad?
- Megpusziltad?
- Nem.
- Nem?
- Nem. Nem akarom, hogy gyereke legyen.
- A puszitól?
- Attól.
- Buta vagy, nem a puszitól lesz a gyerek, hanem a csóktól.
- Apukám azt mondta, a puszitól is lehet. És én nem akarom ilyen fiatalon tönkretenni az életemet. N...
Barta Zsolt: Last dance
A nagyemberrel (így egybeírva) a Blahán találkoztam, a buszmegállóban. Elbambulva sétáltam, amikor hirtelen elém ugrott. Nagydarab, kopasz, idősebb úr, s olyan szaga volt, mint aki akkor mászott ki egy boroshordóból.
- Táncoljunk! - kiáltotta, és már roptuk i...
Barta Zsolt: Szeptember 1.
Nehezen akartam azon a bizonyos szeptember elsejei napon iskolába menni, hiszen óvodába se jártam, óvtak széltől-naptól-víztől-tűztől, ahogy az a szülők esetében normálisnak mondható.
Kicsiny hazánk túl volt már a Ratkó-korszakon, aminek köszönhetően egyke ma...
Barta Zsolt: Mucika
Volt még egy kis idő a film kezdetéig, így betértek a Jégbüfébe. Ez volt az első komolyabb randijuk, közös mozizással, amire az apja még otthon mosolyogva legyintett, hogy úgyse a film lesz ott a fontos.
Mucika csak egy kávét, majd némi rábeszélésre egy terme...
Barta Zsolt: Mégis mit képzelsz?
- Mégis, mit képzelsz te magadról, hogy csak úgy leszólítasz, kérdezte a lány a kis jelentéktelen külsejű, szemüveges fiút. És egyáltalán, ki vagy te, tette hozzá.
- Hogy ki vagyok én, válaszolt csendesen a fiú, hát vedd tudomásul, hogy én jöttem ki a tengerb...
Barta Zsolt: Free Tibet?
- Miért Free Tibet?- kérdezte a kifőzdében dolgozó kínai nő, ujjával a dzsekimen fityegő jelvényre mutatva.
- Miért? Free Tibet? - válaszoltam, majd hozzátettem: - Inkább azt mondd meg, a szecsuáni készülhet e kantoniból?
A kínai nő elnevette magát, majd ang...
Barta Zsolt: A svédek
Nem volt olyan könnyű a hetvenes években külföldi pénzt gyűjteni, pláne nyugatit s nem is csak azért, mert gyerekként nem ugorhattunk ki mondjuk Norvégiába egy marék apróért.
Mi azért megpróbáltuk. Nem a disszidálást, arról csak suttogó szüleinktől hallottunk...
- 1
- 2
- Következő →